Holdat fogott a Csang’o-4

Peking űrkutató ügynöksége sikeresen végrehajtotta a történelmi küldetést:  Csang’o-4 űrszondája leszállt a Hold eddig nem vizsgált, déli sarkvidékén. A kínai Hold-program Csang’o kínai istennőről* kapta a nevét, aki az ősi legenda szerint évezredekig élt a Holdon.

Forrás: Guardian News

Forrás: New China TV

A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint ma délelőtt 10 óra 26 perckor – magyar idő szerint hajnali 3 óra 26 perckor – landolt, és már továbbította az első jeleket a kapcsolattartását biztosító, júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarka-híd) műhold segítségével.   

Az űrszonda landolása 12 percig tartott. A művelet nehézségét az adta, hogy míg a korábbi kínai űrszonda, a Csang’o-3 a Hold Föld felé eső oldalára, a Sinus Iridum vagy más néven a Szivárvány-öböl síkságára érkezett, a Csang’o-4 a Hold sötét oldalán, a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Tódor Kármán magyar-amerikai fizikus, repülőmérnök nevét viselő Von Kármán-kráterben landolt.

Vu Vej-zsen, a kínai Hold-program főtervezője arról is beszámolt, hogy a Csang’o-3 parabolikus görbét írt le a holdraszálláskor, de a Csang’o-4 szinte teljesen függőlegesen ereszkedett le. A tudós hangsúlyozta, hogy ez magas kockázatú, nagyon bonyolult művelet volt, amelyet igen rövid idő alatt kellett végrehajtani. A landolás teljesen automatikusan zajlott, minden földi irányítás nélkül, és az űrszondával kapcsolatban álló műhold képeket küldött a holdraszállás folyamatáról.  „Azért választottuk a függőleges leszállást, hogy a környező hegyek ne befolyásolják a repülési pályát” – magyarázta Csang Ho, a Csang’o-4 űrszondaprogram igazgatója, a Kínai Űrtechnológiai Akadémia tudósa.

A Csang’o-4 egy leszálló egységből és egy holdjáróból áll. Tudományos feladata többrétű lesz, segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.  A kínai szonda arra is választ találhat majd, hogy hogyan is keletkezett a Föld kísérője.

A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették.

A Hold távolabbi oldala azért is érdekes, mert egyáltalán nem érik el a Földi rádiójelek. A „szennyezés” hiánya miatt itt valószínűleg tisztán lehet érzékelni a Nap által generált vagy a világűrből érkező rádiójeleket, ezért ideális helyszín lehet egy rádióteleszkóp telepítéséhez.

A kínai szonda így választ adhat arra a kérdésre, hogy érdemes-e, és ha igen, akkor hova tegyék a teleszkópot.

Emellett 28 kínai egyetem mini-bioszféra kísérletet akar lefolytatni a holdfelszínen, ahová burgonyamagot és selyemhernyó-gubókat visz a szonda.

A misszió sikere azt is jelenti majd, hogy Kína komoly lépést tesz afelé, hogy az Egyesült Államokkal és Oroszországgal egyenlő rangra emelkedjen az űrkutatásban.

______________

  • Csang-o holdistennő az ókori kínai mitológiában, aki a Holdra repült, miután ivott az örök életet biztosító varázslatos elixírből.
(Visited 74 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: