Elhunyt Kulcsár Ferenc

A hazai irodalmi életet újabb veszteség érte: hosszan tartó, súlyos betegség után ma elhunyt Kulcsár Ferenc költő, szerkesztő. 

Kulcsár Ferencről a Bódva-völgyi Stúdió 2012-ben készített portréfilmet, ennek megismétlésével idézzük fel Kulcsár Feri alakját. Rendezője T. Nagy Imre. Az operatőr Nagy István, a vágó ifj. Nagy Imre.

 
2014-ben Kulcsár Ferenc is átvehette Budapesten a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint Emlékkardot. Kulcsár Ferencet Tari István zentai költő, író, grafikus, fotográfus verssel köszöntötte; Duray Miklós méltatása után megszólal maga a költő, végül Tarr Csilla adja elő Kulcsár Ferenc versét.
 
 

 

Kulcsár Ferenc 1949. október 9-én született Szentesen, a Felső-Bodrogközben. Alap- és középiskoláit szülőfalujában, illetve Királyhelmecen és Kassán végezte, majd tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem filozófia–magyar szakán folytatta. 1971-től a pozsonyi Új Ifjúság című ifjúsági hetilap szerkesztője, 1973-tól a Madách Könyvkiadó sajtóelőadója, 1975-től pedig az Irodalmi Szemle nyelvi szerkesztője. 1976-tól a Madách Kiadó szerkesztőjeként, 1984-től 1991-ig az Irodalmi Szemle folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. 1991-ben néhány társával megalapította a Lilium Aurum Könyv- és lapkiadót Dunaszerdahelyen, s közben 1995–1997 között a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjának, a Katedrának a főszerkesztője volt. 2008 óta kizárólag az irodalomnak, vers- és esszéírásnak, az irodalmi publicisztikának, és a naplóírásnak szenteli életét.

Verseket 1967-től publikált, költőként az 1970-ben megjelenő Egyszemű éjszaka című versantológiában indult. Első verseskötete 1972-ben jelent meg, Napkitörések címmel. Azóta mintegy 20 kötete született (versek, gyermekversek, esszék, mesék, legenda-feldolgozások, naplók).

Munkáiból irodalmi színpadok több önálló műsort rendeztek – ezek egyikét a Duna TV többször is bemutatta. Versei, tanulmányai, esszéi, meséi szlovákiai, magyarországi, romániai irodalmi folyóiratokban és antológiákban láttak napvilágot. Műfordításai szintén – szlovák, cseh, német, ruszin, orosz írók és költők munkáiból (az első három nemzet költőinek versfordításai több antológiában is megjelentek). 

Utolsó jelentős műve 2015-ben jelent meg Ezeregyéjszaka címmel. Ebben Jakoby Gyula festményeihez írt hosszabb poémát. Az elesettséget és az emberi drámákat sikerült olyan erővel megjelenítenie, mint a festőnek. 

Kulcsár Ferenctől hétfőn, 13 órakor vesznek végső búcsút Dunaszerdahelyen, a Kisudvarnoki úti temetőben. (juk)

 

Kulcsár Ferenc
Kulcsár Ferenc

 

(Visited 23 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: