Átadtuk a Mikola Anikó-díjat

Korpás Éváé a 2014-es Mikola Anikó-díj A Mikola Anikó-díj ünnepélyes átadására a Televíziót is működtető ANIMA Társág szervezésében október elsején Pozsonyban, a Csemadok-székházban került sor.

 „A díjak köteleznek” – mondta Korpás Éva, mielőtt csodás hangján megszólaltatta volna népzenei hagyományunk két kincsét.

Előzmények:

A díjátadón fellépett Jakubecz László színművész. Lázadó Krisztus című műsorából adott elő részleteket. Ezt a felvételt hamarosan szintén közzétesszük.

Az idei díjazott Korpás Éva Fonogram és Harmónia díjas énekes, a Népművészet Ifjú Mestere. A Mikola Anikó-díj ünnepélyes átadására az Anima Társág szervezésében, a XXVIII. Városi Kulturális Napok keretében október elsején Pozsonyban, a Csemadok-székházban került sor.

Sokszor és sokunkban felmerült már a kérdés: szükség van-e díjakra, kitüntetésekre, elismerésekre, hiszen – hál’ Istennek még mindig – annyian vannak közöttünk, akik szerényen, csendben, bölcs szeretettel gyógyítják, építik a másik embert és közösségeinket, s ezért a hangyamunkájukért a létező legnagyobb kitüntetésre lennének érdemesek – mégsem talál rájuk semmilyen díj, sokszor még köszönő szavak sem.
Így igaz! Ugye mégis érezzük, hogy ez nem helyes, s magunkban kérdezzük: miért nem kapják meg az elismerést, a köszönő szavakat az arra érdemesek, hiszen e gesztus által elismert és elismerő egymást erősíthetné értékrendjében és a további közös munkában! Legalább azokkal tehetnénk kivételt, akik alkotómunkájukkal, hatósugarukkal túllépik a saját régiójukat, akik tálentumukat nemcsak elfogadják, hanem tovább is adják. Valami ehhez hasonlóra döbbentünk rá 2006-ban, amikor a Mikola Anikó-díj létrehozásának ötlete megszületett. Mert ha a bevezető mondatok nagy általánosságban érvényesek, úgy a kisebbségben élőkre, illetve a kisebbségben élő nőkre hatványozottan vonatkoznak! Így jött létre vállaltan „megkülönböztető” kitüntetésünk, a Mikola Anikó-díj, amit minden évben a művészeti életben tevékenykedő, illetve humánus és közösségi értékeket képviselő, létrehozó nőnek ítél oda a kuratórium.

Elsőként 2007-ben Écsi Gyöngyi népdal- és világzene-énekes, mesemondó, bábjátszó, meseszínház-működtető tiszteletes asszony kapta meg a díjat. 2008-ban Lacza Éva rádióriporterre, újságíróra talált rá a díj. 2009-ben az izzó vásznak festőjéhez, az az évben fiatalon elhunyt Fodor Kata képzőművészhez vándorolt, őt Szabados Katalin koreográfus követte 2010-ben. Ezután 2011-ben Józsa Mónika, a fáradhatatlan karnagy következett. Az ezt követő évben az Anima Társasághoz is beköszöntött a gazdasági válság, s nem sikerült előteremteni a díjkiosztóhoz szükséges anyagiakat, ezért idén két kitüntetett is volt: a tavalyi év érdemesítettje, Nagy Ilona és természetesen az idei év választottja.

Korpás Éva laudációját a Mikola Anikó-díj átadásán Csanaky Eleonóra mondta. A következőképpen méltatta a művésznőt:

„Ki az idei év választottja? Egy törékeny, csillag szemű asszony, akit évtizedekkel ezelőtt a komáromi Hajós néptáncegyüttes szólóénekeseként ismerhettünk meg, de aki nem sokkal ezután már a pozsonyi Ifjú Szivek táncegyüttesben tündökölt, ahol felfigyelt rá többek között a budapesti Tükrös zenekar is. 1995-ben kezdődött együttműködése ezzel az autentikus népzenét játszó zenekarral, szólóénekesük lett, s 4 felnőtteknek és 2 gyermekeknek szóló közös lemezük meghozta számára 2001-ben a Népművészet Ifjú Mestere címet.
A „Szatmári muzsika az 1900-as évekből” c. lemezüket a Magyar Művészeti Akadémia díjával jutalmazták, 2010 februárjában pedig Magyarország legrangosabb zenei díjátadóján a „Mi Mezőségünk” c. lemezükért Fonogram díjban részesült.
Az eddig felsoroltakból sokak számára már evidens, ki is lehet az idei választottunk! Akiknek azonban még kell segítség, hadd folytassam: Férjével, a neves brácsaművésszel, Lakatos Róberttel 2005-ben jelentették meg Hajnalodik című albumukat, amit 2008-ban a Brácsatánc, majd a „Csillagok, csillagok” és a „Rendhagyó Prímástalálkozó” c. produkciók követtek. Ez utóbbi hanghordozójuk 2011-ben is elnyerte az év népzenei albuma címet, a Fonogram díjat.
Igen, eltalálták! Kitüntetettünk Korpás Éva, aki nemcsak hazai berkekben keresett és talált zenésztársakra, hiszen 2005-ben Balogh Kálmán cimbalomművésszel készített közös karácsonyi lemezt „Ó, szép fényes hajnalcsillag” címmel, de a neves mesemondóval és népdalénekessel, Berecz Andrással is készült közös hanghordozójuk 2009-ben Sördal címmel, mely lemez a csuvasok világába repít bennünket.
Éva sok zenei műfajt kipróbált, az autentikus népzene mellett dzsesszes, dzsessz-rockos és komolyzenei ihletésű feldolgozásokban is bemutatkozott, s bármihez is nyúlt, tehetségével és szerénységével mindig sikert aratott. Nem lehet véletlen, hogy a korábban felsoroltak mellett olyan neves magyarországi színészek, mint Rudolf Péter, Malek Andrea is szívesen társultak előadásaihoz. Az utóbbival közösen jelentették meg „Az ördögfióka és a tündér” című lemezüket.
A 90-es évek vége ugyanis nemcsak az alkotómunkában jelentett számára pörgést, hanem Éva magánélete is jelentős fordulatot vett: férjhez ment, anya lett. Cseperedő kislányuknak majd az őt követő kisfiuknak minden bizonnyal sokat énekelt, mert a gyermekdalok egy idő után önálló lemezzé, illetve műsorrá álltak össze, s nem kevés apróságot örvendeztetnek meg napjainkban is a Csalogató és a „Szól a kakas, szól” című hanghordozók.
Éva a családi és pedagógusi kötelezettségek mellett fáradhatatlanul járta és járja a hazai tájakat, hogy koncertjeivel felnőttben és gyermekben egyaránt fenntartsa és elmélyítse a magyar népdal szeretetét. Nem véletlen, hogy a legnépszerűbb Szlovákiai magyar Zenei Díj, a Harmónia többször is rátalált.
Figyelve pályafutását, a Mikola Anikó-díj kuratóriuma úgy ítélte meg, hogy a művészeti életben végzett, illetve humánus és közösségi értékeket képviselő munkájáért 2014-ben a Mikola Anikó-díj legméltóbb kitüntetettje: Korpás Éva” – mondta laudációjában Csanaky Eleonóra.

 

Az ANIMA Társaság által alapított Mikola-díjat a 2013-as évben az az asszony kapta, aki komoly közgazdászi-auditori munkája mellett talán nem annyira látványos, mint következetes és folyamatos eredményeket tud felmutatni Szíjjártó Jenő zeneszerző életművének közkinccsé tételében.

„Szobrot ugyan még nem, de kopjafát már sikerült állíttatni Szíjjártó Jenő zenszerző, karnagy, népdalgyűjtő emlékére Zsérén, a Szent Miklós-templom előtti téren. A kopjafát a zeneszerző özvegye, Nagy Ilona mérnök közgazdász leplezte le 2008. június 22-én.
Minden művész mellé kell egy olyan realitásokat érzékelő ember, aki mellett szabadon szárnyalhat, mert biztosítja neki a hátországot, az eligazodást a mindennapok unalmas és földhözragadt teendői közepette. Ilyen volt neves zeneszerzőnk számára Ilonka” – emlékeztetett Haraszti Mária, az Anima Társaság vezetője.
Majd a következőképpen méltatta a díjazottat:

Szíjjártó Jenővel 1958-ban ismerkedtem meg, amikor a pozsonypüspöki énekkarban kezdtem énekelni – vallotta Nagy Ilona egy visszaemlékezésében. Magával ragadta a népzenekutató, karnagy, zeneszerző megingathatatlan elkötelezettsége a Csehszlovákiában rekedt magyarság kultúrájának őrzésében és védelmében. – Úgy vélte: ha a magyarok itt Szlovákiában meg akarnak maradni magyarnak, nagyon fontos, hogy énekeljék népdalaikat, legyenek énekkaraik, még akkor is, ha falujukban már nincs iskola. Vallotta, hogy a zenének magyarságot megtartó ereje van! 1959-ben már a felesége voltam, amikor Homolkán nagy karnagyképző találkozót szerveztek.”
Szíjjártó Jenő hitt abban, hogy a képzések, tanfolyamok által emelkedik a kórusmozgalom szintje, hogy a pedagógusok, karvezetők, kórusszervezők továbbadják, hasznosítják mindazt a tudást, amit megszereznek. A tanítókórusnak is ilyen szerepet szánt. Ezt hagyta ránk örökül.
Szíjjártóné Nagy Ilona ennek szellemében 2001 januárjában létrehozta és folyamatosan működteti a zeneszerző szellemi és művészi hagyatékát gondozó Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesületet. Ahogy a bevezetőben szó esett róla: reménytelennek tűnő, küzdelmes munka egy picike civil szerveződésnek akár csak egyetlen életmű gondozása is.
Szíjjártó életműve megközelítőleg 60 opust tartalmaz. Kórusműveinek egy része ugyan napvilágot látott annak idején a Csemadok gondozásában, de eléggé pontatlanul. Sokszor a szerző által ellenőrizetlenül jelentek meg a kották, olykor kórustagok által lemásolt kottákból átvéve, sok hibával.
Nagy Ilonka érdeme, hogy fokozatosan elérhetővé vált a zeneszerző életműve. Nem csupán áldozatos, határozott és következetes szervezőmunkájának köszönhetően. Jócskán áldoz a hagyaték megmentésére a saját vagyonából is. Hanghordozók, kották, gyűjtemények, tanulmányok megjelentetésének szervezése, támogatása mellett odafigyel a kórusokra is, amelyek ma már rendre repertoárjukon tartják a zeneszerző egykor nehéznek tartott műveit is.
Hogy legalább nagy vonalakban áttekintést nyerjünk a legfontosabbakról:
2007-ben Dunaszerdahelyen megjelent Az anyai szó című kórusgyűjtemény bővített kiadása a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozatban, majd ismét kiadták a Virágok vetélkedése című válogatást Szíjjártó népzenei gyűjtéséből (2001, 2008); Vokális művek (CD, 2002); Válogatott művei (CD, 2006).
Zene és lélek címmel 2008-ban dokumentumfilm készült a zenszerző életéről és munkásságáról, ennek képi dokumetumai is java részt Ilonka albumaiból kerültek elő. ( A teljes film megtekinthető a Televízió.sk oldalán.)
2008-ban gyetrekeknek jelent meg egy rajzos kottásfüzet Megzenésített gyermekversek címmel MEDIAN kiadásában, majd 2012-ben Dr. Tóth Árpád: „Mert törvény az anyai szó, gravitáció” – Szíjjártó Jenő, a szlovákiai magyarság zeneszerzőjének élete és munkássága című könyve; a kiváló budapesti ifjú karnagy disszertációja. A könyv Összegzés című „zárszavában” így ír: „A hét évet felölelő kutatás, illetve gyakorlati munka a szerző életművével többet jelent számomra egy elméleti munkánál. Megírásával tisztelegni kívánok a szlovákiai magyar kultúrának és mindazoknak, akik annak életben maradásában tevékenyen részt vállaltak, valamint virágzásáért mai napig erőfeszítéseket tesznek.”
Nagy Ilona vállalása az egész hazai kórusmozgalomra vonatkozóan meghatározó. Néhány mozzanat ebbéli tevékenységéből is:
A Csemadok keretében működő Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága 2010. november 13-án konferenciával ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, amely állásfoglalást adott ki a hazai zeneoktatás és zenekultúra védelmében; Nagy Ilona ott van ennek aláírói között.
Az I. Országos Énekkari Fesztivál 50. évfordulóján szervezték meg Zselízen 2011. június 18-án a Szíjjártó Jenő Kórusfesztivált. Dr. Simek Viktor ezzel kapcsolatban ezt nyilatkozta: „Egyedüli komoly támogatónk Nagy Ilona, Szíjjártó özvegye volt, aki komoly összeggel járult hozzá, hogy egy CD is megjelenhessen.”
2009-ben kezdeményezője volt a festői szépségű Zoboralja szórványvidékről származó Simek Viktor pedagógus, festőművész bemutatkozásának.
2011 júliusában a Pozsonyi Magyar Galériában Szíjjártóné Nagy Ilona pozsonyi közösségszervező közvetítése révén jött létre egy nemzetközi kiállítás.
A Csengő Énekszó fő támogatói között megint ott találjuk Szíjjártóné Nagy Ilonát, akinek köszönhetően a kórusok különdíjakban is részesülhettek.
Az idén májusban megrendezett XV. Kodály Napok szervezőit dicséri, hogy a rendezvény gálaműsorában a seregszemlére benevezett 16 énekkar – főhajtásként Szíjjártó Jenő emléke előtt – közösen adta elő Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas című zenekarkíséretes, hangulatos szerzeményét.
Nagy Ilona többekkel évek óta fáradozik azon, hogy Szíjjártó Jenő egy életművéhez méltó elismerésben, díjban részesülhessen. Ezért a Szövetség a Közös Célokért szervezettel és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságával karöltve Magyar Örökség Díjra jelölték a zeneszerzőt” – mondta Haraszti Mária az ünnepélyes díjkihirdetésen, melyen sajnos Nagy Ilona betegség miatt nem tudott részt venni. A Mikola Anikó-díjat személyesen adják át neki.


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


...

Tags: , , , , , , , ,


A bejegyzés trackback címe: https://www.televizio.sk/2014/10/atadtuk-a-mikola-aniko-dijat-2/trackback/


Most itt van: Home // Díjátadó, Esemény, Közélet, Videók // Átadtuk a Mikola Anikó-díjat




Ez is érdekelheti:


© Magyar Interaktív Televízió





© 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
Edited by Microgramma