A teremtés nyolcadik napja – Bárczi Zsófia 50

0 nézet

0 szereti

2023. július 13. csütörtök

Bárczi Zsófia írót, egyetemi docenst, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánját köszöntjük 50. születésnapja alkalmából.

Bárczi Zsófia 1973. július 13-án született Rimaszombatban, Szlovákiában. Az általános iskolát a Tornaljai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában végezte el. 1991-ben a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett.

1996-ban diplomát szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar nyelv és irodalom – ének-zene szakon, ugyanebben az évben a nyitrai Hungarisztika Tanszék oktatója lett. Az elmúlt években főként szlovákiai magyar irodalmat és huszadik századi magyar irodalmat oktatott, jelenleg a tizenkilencedik század irodalmával foglalkozik.

1997–2000 közt a Katedra folyóirat magyar irodalmi versenyének szerkesztője, amiért 1999-ben megkapta a Katedra-díjat.

1998-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója (Legújabb kori magyar irodalom-program).

Tagja volt a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának és a Kempelen Farkas Társaságnak (a szlovákiai magyar doktorandusok és fiatal kutatók társasága), valamint a Sambucus Irodalomtudományi Társaságnak és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak. Tagja a Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában szerveződésnek.

2004-ben A keselyű hava című elbeszéléskötetére megkapta az Irodalmi Alap nívódíját, majd 2005-ben a Posonium elsőkötetes szerzői díjat.

2006-ban védte meg Mécs László lírai beszédmódja című doktori értekezését. Ugyancsak ebben az évben Trisztán és Izolda című elbeszélésével Az év irodalmi alkotása pályázat nyertese lett. 2019-ben megkapta a Madách-díjat Vidéki lyányok énekeskönyve című regényéért.

2021-ben Mestertanár Aranyérem elismerésben részesült.

2001-től jelennek meg szépirodalmi írásai, tanulmányai, kezdetben főleg a Kalligram, a Szőrös Kő és az Irodalmi Szemle és a Literatura c. lapokban.

„Novelláit, elbeszéléseit, költői alapkarakterű prózai példázatait, allegorikus történeteit a meseszerű gondolatszövés, a mágikus realizmusra emlékeztető cselekménybonyolítás jellemzi. Elbeszéléseinek egy jellegzetes csoportját az Ezeregyéjszakára emlékeztető mesélőkedv és látásmód hatja át. Írásainak nagy erénye a gondos, aprólékos, sokszínű nyelvi megformálás. Kutatóként elsősorban Mécs László munkásságával, illetve a huszadik század magyar irodalmával foglalkozik. / Cs. Z.”

Műveinek listája és vele készült interjúk elérhetők a világhálón.

Archív felvételeinkkel idézzük fel munkásságának néhány részletét.

Fent: 2015. szeptember 17-18-én Nyitrán tartották meg a harmadik Nőképek kisebbségben konferenciát, amely az Egyetemi hallgatók/pedagógusjelöltek genderérzékenyítése című projekten belül valósult meg. Bárczi Zsófia előadása Apa olvas, anya főz… Az alsó tagozatos tankönyvek nőképe Szlovákiában címmel hangzott el.

DH móló: Egyetemi minőségbiztosítás – 2021-ben az alábbi beszélgetés hangzott el a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara dékánjával (Dr. Bárczi Zsófia, PhD.), a komáromi Selye János Egyetem rektorával (Dr. habil. PaedDr. Juhász György) ,és az akkreditációs bizottság elnökségi tagjával (PhD.; Mgr. art. Lovász Bálint).

2019-ben a Győri Könyvszalon forgatagában Csanda Gábor mutatta be az érdeklődőknek Bárczi Zsófia és Száz Ildikó új köteteit, amelyek a Bolemant Lilla irányította Phoenix Polgári Társulás kiadásában jelentek meg.

Bárczi Zsófiával Garajszki Margit beszélgetett a Café Nappaliban az Irodalmi Szemle 2013. évi 3. számának bemutatóján.

Végül egy valódi archív felvétel: Írónők a boncasztalon… 2003-ban készült az akkori Vámbéry Irodalmi Kávéházban Dunaszerdahelyen (a klímaberendezés már akkor és ott is zúgott). Az AB-ART kiadó Kenguru Zsebkönyvek sorozatában megjelent három könyvét mutatta be Németh Zoltán irodalomkritikus segítségével. Bárczi Zsófia, M. Csepécz Szilvia és Szűcs Enikő kerültek így a bonckés alá…