A Szent Bertalan-éji mészárlás


A Szent Bertalan-éj ábrázolása François Dubois festményén

1572-ben az augusztus 23-ról 24-re virradó éjszakán zajlott az a véres leszámolás, amelyet IX. Károly, az özvegy Medici Katalin és katolikus párt vezére, Guise herceg indított a Párizsban összegyűlt protestánsok, a hugenották ellen. A következő napokban a mészárlás átterjedt az ország többi részére is, körülbelül 10.000 halottat hagyva maga után.

A hugenottáknak, Kálvin János franciaországi követőinek kezdetektől fogva nehéz dolguk volt a katolikus király vezette hazájukban. Nem egyszerűen korlátozták vallásgyakorlatukat, de megfélemlítésükre különbíróságot hoztak létre, sokukat eretnekként égették el az államvallásnak számító katolicizmus „védelmében”.

A tridenti zsinat nyomán kibontakozó francia ellenreformáció II. Henrik 1559-es halála után tán eszközeiben némileg finomodott, de nem vált kifinomulttá. A vallásháború olykor jeges volt, máskor fortyogott, de ezen túl is sokszor lobbant fel. Véres leszámolások, mészárlások, förtelmes intrikák, hitszegések időszaka volt ez. Az ellenhitűvel szemben minden megengedhetőnek, sőt Istennek tetszőnek számított. Nem volt ez másképpen Európa egyéb tájékain sem. Ha szemléletes történelmi példát keresünk mély társadalmi krízisre vagy általános morális válságra, nem nyúlunk mellé, ha ezekre az „évtizedekre” (minimum 150 évre) esik választásunk.

Minden viszontagság ellenére az új hit megerősödött, egyre nagyobb teret nyert Franciaországban, sőt az arisztokráciában és az udvarban is. 1570-ben, a hugenották jogait biztosító saint-germaini szerződés megkötése után egyenesen egy rövid békeállapot következett, amit 1572 augusztusában Valois Margitnak, illetve Navarrai Henriknek, a későbbi IV. Henrik királynak az összeházasításával próbáltak megszilárdítani. De minden másképpen alakult.

A párizsi esküvőre érkező katolikus és protestáns pártok napokon át egymást méregették, majd egy politikai gyilkosságot követően, egymásnak feszültek. A 15 esztendős IX. Károly királlyal a katolikus pártnak sikerül elhitetnie, hogy a protestánsok lázadásra és államcsínyre készülnek, így „koronája megőrzésére már csak egyetlen lehetősége van, ha az előtt végez a hugenottákkal, mielőtt azok támadnának”.

Augusztus 23-án a királyi csapatok az éj leszállta után a Saint-Germain-l’Auxerrois-templom harangjának szavára megrohanták a gyanútlan protestánsokat. Háromnapos féktelen lincselés vette kezdetét. A cél nem volt kevesebb, mint az összes protestáns kiirtása. A vér szagától és szabad rablás lehetőségétől megvadult párizsi polgárok is bekapcsolódtak a mészárlásba, akár jó négyszáz év múlva Ruandában. Úgy tudni, a tinédzser, „jó katolikus” IX. Károly is pisztollyal lövöldözött az akasztott protestáns emberek holttesteire.

Az őrület futótűzként terjedt tova az országban, és rövid időn belül több mint tízezer protestánst lincseltek meg. Franciaország 1598-ig, a nantes-i ediktum kiadásáig reménytelen polgárháborús örvénybe került.

A Szent Bertalan éjszakáján megtörténteket dolgozza fel Giacomo Meyerbeer máig legtöbbet játszott operája, amelynek párizsi ősbemutatója 1836. február 29-én volt, és óriási sikert aratott. A történet alapja Prosper Mérimée 1829-es IX. Károly uralkodásának krónikája című regénye.

Meyerbeer három évig dolgozott a partitúrán, semmiféle sürgetésre nem volt hajlandó gyorsabban dolgozni. A magyarországi bemutatót 1852. november 6-án tartották a Nemzeti Színházban. Az Operaház 1884. október 28-án tűzte először műsorra. Érdekesség, hogy játszották Az anglikánok és a puritánok, A pisai ghibellinek és a Dekabristák címen is a világban, ahol több katolikus országban a cenzúra miatt át kellett dolgozni a cselekményt.

Fent: 

IV. Henrik – Navarra királya

(Színes spanyol, francia, német, cseh történelmi film; 2010)

Franciaország, 1563. A protestánsok és a katolikusok a vallást használják fel terület- és hatalomszerzési vágyaik beteljesítéséhez. A protestánsok vezetője Navarrai Henrik, egyenesen Párizs és a katolikusok ellen vezeti híveit. Ám anyja hatalmas riválisa, Medici Katalin kikerülhetetlen csapdát állít: a megbékélés jegyében lánya kezét ajánlja ellenségének. Az esküvő borzalmas vérfürdőbe torkollik, Szent Bertalan éjszakáján több ezer protestánst mészárolnak le. Henrik túlélőként házi őrizetben senyved, míg végül 4 hosszú év után megszökik. Végül sok-sok harc és intrika dacára megszerzi a trónt…

Magyar szinkronos teljes film ITT.

 

Kapcsolódó:

Mindkét oldal támadta, mégis békét teremtett a rendelet