Ernyey Béla 80

Ernyey Béla 1965-ben fejezte be színi tanulmányait a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Diplomája megszerzését követően a győri Kisfaludy Színházhoz szerződött. 1966-ban lett a budapesti Vígszínház tagja, ahol klasszikus és modern szerepeket egyaránt játszott, például Párizst a Ruttkai–Latinovits-féle Rómeó és Júliában, Ádámot Thurzó Gábor Hátsó ajtójában, Tom Fennelt Somerset Maugham Színház című darabjában, Essex grófját Bruckner Angliai Erzsébetében, az asszonygyilkos Rudi Böhmöt az Egy asszonygyilkos vallomásában, Ádámot a Játék a kastélyban című Molnár Ferenc-műben, Döncit az Adáshibá–ban és Alfrédot Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című népszínművében. Ő játszotta a Tanút és énekelte lemezre az 1973-ban bemutatott Popfesztivál leghíresebb dalát, a „Valaki mondja meg”-et is.

1974-ben a bécsi Theater an der Wienhez szerződött. Itt szerepelt a Bob Fosse által rendezett Pippin, a Christian Wölffer nevéhez fűződő Gigi és a Patrick Garland által színre vitt Billy című darabokban. A bécsi Theater in der Josefstadtban Davidot alakította a Derék betörők című darabban, melyet Hans Jaray rendezett. Münchenben a már említett Gigi mellett a Kiss Me Kate című darabban Lucentiót játszotta, az Annie Get Your Gun címűben pedig Franket. 

Ernyey 1964-ben, még főiskolásként kezdett filmezni. Országos népszerűségét a Princ, a katona című tévésorozat címszerepének köszönheti, amely egy leleményes fiatalember katonaéletét mutatja be. Főszerepet játszott Makk Károly magyar–román koprodukcióban készült vígjátékában, a Bolondos vakációban (1968), és még ugyanabban az évben Tordai Teri partnere volt a Frau Wirtin hat auch einen Grafen című kosztümös-pikáns koprodukciós filmben, mely a Tordai nevével fémjelzett, a német nyelvterületen akkoriban igen népszerű Susanne-sorozat részeként készült. 1972-ben szerepelt a Nápolyt látni és… című vígjátékban, amelyben egy jóképű üzletkötőt formált meg.

Révész György rendezésében készült a Volt egyszer egy család (1972) című burleszk jellegű vígjáték, amelynek főszereplője visszaemlékezik gyermekkorára, amikor szülei elhatározták, hogy a család a Tanácsköztársaságot követő fehérterror elől Bécsbe menekül. Eredetileg tévéfilmnek készült, de mozikban is sikerrel játszották a Bob herceg (1973) című zenés filmet, Keleti Márton alkotását, melyben Ernyey egy hadnagy szerepét alakította. Szerepelt Várkonyi Zoltán abban az évben született rendhagyó krimijében, az Ártatlan gyilkosokban is, amely két egyetemista fiú és egy híres rendező bűnügybe torkolló kapcsolatát meséli el.

Ernyey legális külföldre való távozása után is szerepelt olykor egy-egy magyar filmben. Ő volt például az apuka Palásthy György A szeleburdi család (1981) című gyerekfilmjében, 3 évvel később pedig ugyancsak Palásthy irányítása alatt Bóni grófjának szerepét játszotta Az élet muzsikája című zenés filmben, mely Kálmán Imre életét dolgozta fel. A Tündér Lala című magyar tévéfilmben Amalfi kapitány szerepében láthatta őt a közönség.

A szeleburdi család (Palásthy György, 1981, részlet) • forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum

Külföldi filmjei közül elsősorban a Rosemarie lánya című Rolf Thiele-produkció érdemel említést, amelyben Ernyey a férfi főszerepet játszotta, és amit a híresen társadalomkritikus német rendező Thiele a Das Mädchen Rosemarie című filmje oknyomozó folytatásának szánt. További filmszerepei közül is kiemelkedik a Csak egy gigolo (1978) című dráma. A rendezői székben ugyanis a világhírű színész, David Hemmings ült, a főszerepet az extravagáns popsztár, David Bowie játszotta, a hölgyeket pedig olyan jó nevű színésznők, mint Sydne Rome, Kim Novak, Maria Schell és mindenekelőtt a legendás Marlene Dietrich, akinek ez volt az utolsó filmszerepe.

A német nyelvterületen különösen elismert magyar rendező, Szabó István a Bali (1984) című filmjében adott szerepet Ernyeynek. A címbéli csodálatos szigeten játszódó alkotás a nyugatnémet ZDF televízió megrendelésére készült. Testhezálló szerep volt Ernyey számára a Hunyady Sándor műve alapján forgatott Az aranyifjú (1986) című tévéfilm címszerepe. Egyben ez lett Ernyey első nemzetközi koproduceri munkája is. 

Az 1980-as évek második felétől Ernyey elsősorban a német, osztrák és magyar televíziók számára dolgozik: külföldön egy-egy aktuális sorozathoz hívják meg, Magyarországon pedig az RTL Klub Első generáció című sorozatában, valamint különböző show-műsorokban látható, hol mint színész, talkshow-házigazda, hol mint vendég. Több, Németországban játszott sorozatszerepében (Csupa-csupa élet; A nagykövet asszony; Charly, majom a családban stb.) a magyar tévéközönség is láthatta.

1987-ben Az álmok veszélyes dolgok címmel megírta önéletrajzát, mely 150000 példányban kelt el, és később német nyelven is megjelent.

Mind Magyarországon, mind külföldön jelentek meg kis- és nagylemezei.