„…kiszakadtan a világból / s mégis mindenütt jelenvalón” – Kassák Lajos

Kassák Lajos
Kassák Lajos

Érsekújváron született 135 éve e napon Kassák Lajos magyar író, költő, műfordító, képzőművész*. A magyar avantgarde mozgalom meghatározó alakja. Nevéhez több fontos folyóirat alapítása is fűződik. 1915 novemberében hozta létre az első magyar avantgárd lapot, A Tettet, amelyet háborúellenességre hivatkozva nemsokára betiltottak. A legnagyobb port a tizenhatodik, „internacionális” (az antant országainak költőitől is verseket közlő) lapszáma kavarta. Nem kellett sokat várni, még ’16-ban megalapította a MA-t, amelynek szerkesztését a Tanácsköztársaság bukása után bécsi emigrációjában is folytatta egészen ’26-ig. A Tettnek és a MA-nak jelentős szerepe volt az expresszionizmus, illetve utóbbinak a dadaizmus befogadásában.

1927-ben Budapestre visszatérve Déry Tiborral, Illyés Gyulával és Németh Andorral megalapították a csupán öt lapszámot megérő Dokumentumot, melyhez mindenekelőtt a szürrealizmus hazai recepcióját köthetjük, illetve Kassák a MA és a Dokumentum oldalain értekezett irodalmi konstruktivizmusának mibenlétéről.

1927-ben indult Kassák másik jelentős, egészen 1938-ig működő folyóirata, a Munka, amely nem annyira a kísérleti művészet, mint inkább a munkásművelődés sajtóorgánuma volt. A második világháború után rövid ideig szerkesztette még az Új Idők, az Alkotás, illetve a Kortárs című lapokat is.

Életének és munkásságai megtekinthetők az online Kassák Múzeumban.

Fent:

Kassák Lajos életét és munkásságát bemutató 1981-ben készült diafilm. Összeállította Csaplár Ferenc, fényképezte Hász András, szerkesztette Fehér Judit, szövegét elmondja Dallos Szilvia és Bőzsöny Ferenc. Forrás: Diafilm Múzeum • www.diafilmmuzeum.hu.

Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnekElmondja Latinovits Zoltán

NYUGTALANSÁG TÜKÖRKÉPE
 
Álmomban röpülni tudtam
sasnak
papagájnak
denevérnek képzeltem magam.
Pehelysúllyal sose látott tájakon szálldostam
fénytelen és árnytalan tájakon
ahonnan a mélység fojtó lehellete elillant
tájakon ahol a te sóhajaidat láttam aláharmatozni a magasból
megint másutt
a csend ólomszürke összemosódott énekét hallottam
hangját annak a zongoraverklinek amit szülővárosom utcáin tologattam
szomorúsággal terhes gyerekkoromban
olyan tájakon amiket semmivé változtatott a háború
kristálylapok törmelékéből összeállt tájakon
amiket a gyűlölet és félelem sebeztek meg.
 
(Jelenkor, 1962/4.)
 
* Azt, hogy Kossuth-díjas is volt, azért nem említjük innentől kezdve senkinél, mivel a díj az utóbbi évtizedekben annyira degradálódott, hogy nem lehet értékmérőnek felfogni, főleg hogy mindig is az aktuális hatalom osztogatja, nem a szakma.

További hasonló témájú videók