90 éve szállt fel Piccard túlnyomásos gömbfülkéje

Auguste Antoine Piccard svájci fizikus léggömbök segítségével tanulmányozta a kozmikus sugárzást és eközben 1932-ben 16,2 kilométeres magasságot ért el. 1947-től mélytengeri kutatásokba kezdett és saját tervezésű batiszkáfjával több mint három kilométer mélyre merült. Fia, Jacques Piccard 1960-ban lejutott a Mariana-árok mélyére (11 km). Unokája, Bertrand Piccard munkássága is kiemelkedő, hiszen Brian Jonesszal elsőként kerülte meg hőlégballonnal a Földet (1999).

Fizikusként a kozmikus sugárzást tanulmányozta és a sztratoszféra tüzetesebb vizsgálatába fogott bele. Ehhez olyan léggömböt tervezett, melynek 2,1 méter átmérőjű, légmentesen záródó, túlnyomásos gömbfülkéje lehetővé tette a nagy magasságba történő emelkedést. Támogatójukról, a Tudományos Kutatások Belga Nemzeti Alapjáról (FNRS) nevezték el a szerkezetet.

Az első nagy utazást 1931. május 27-én tette meg Paul Kipferrel közösen.

Ekkor Augsburgból indulva tizenhat órát repültek és 15 781 méter magasra emelkedtek. A második útján 1932. augusztus 18-án új kabinnal és rádióval felszerelve Max Cosyns belga fizikussal együtt még magasabbra 16 940 méterre jutottak fel.

Az Auguste Piccard által építtetett 14000 köbméteres léggömb (sztratosztát) alumíniumból készült, s ez egy 2,2 méter átmérőjű, légmentesen zárt utasterű gömböt emelt fel, ebbe zárkóztak a kutatók a kísérlet idejére.

Piccard a felszállás helyéül a bajorországi Augsburg közelében lévő helyet szemelte ki, ahol a léggömböt gyártó cég repülőtere volt.

Első startját sajnos meghiúsította a szél, ezért aztán egyesek nem átallották „szórakozott prfesszornak” titulálni Piccardot, aki alig három méter magasra emelkedett, a tervezett 16 ezer helyett.

A második kísérlet előtt, 1931. május 27-én reggel a szél kis híján ismét keresztülhúzta a terveit, de mégsem tágított elhatározásától. Augsburg közelében felemelkedett, és 25 perc alatt 15781 méteres magasságot ért el. Aznap este Orenburg közelében szállt le.