A mézeskalács szív titka Füleken

A Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum „A mézeskalács szív titka” c. kiállítása bemutatja a kassai mézeskalács-készítés történetét és kiemelkedő személyiségeit, valamint a Lefter család – az utolsó kassai mézeskalácsos családok egyikének – műhelyét. A család együttműködött egy másik jelentős mézeskalácsos famíliával, Novellyékkel. A tárlat szemlélteti az ütőfák és a mézeskalácsok formavilágának keletkezéstörténetét és fejlődését, melyet nagyban befolyásoltak az évszázadok során változó, különböző divatirányzatok. A kiállított tárgyak között megtalálhatóak XVIII. és XIX. századi, fából és lemezből gyártott kalácsformák, a mézeskalács készítésénél használt eszközök, lemez- és faformákkal előállított mézeskalácsok, illetve az ügyes mesterek műhelyéből származó jelenkori mézeskalácsok. A Füleken megnyíló kiállításon helyet kaptak a Rozsnyói Bányászati Múzeum és a rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum gyűjteményi tárgyai is, melyek az említett városok hosszú múltra visszatekintő mézeskalácsos mesterségét mutatják be. A kiállítás kurátora Mgr. Mitrová Ľudmila, a Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum néprajzkutatója.

„A mézeskalács szív titka” c. kiállítás tartalmas része lesz az idei városi karácsonyváró rendezvénysorozatnak, hiszen az érdeklődők ismét kellemes hangulatra számíthatnak a megnyitó folyamán. A látogatókat karácsonyfa-díszítés, viaszgyertya-mártás és eredeti faformák másolataival készült mézeskalácsok sütése várja. A felnőttek forralt bort is kóstolhatnak majd.

A megnyitóra 2019. december 12-én, 16:30 órakor kerül sor a Városi Honismereti Múzeum galériájában. A kiállítás 2020. március 6-ig tekinthető meg.

(Mgr. Mitrová Ľudmila, Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum és a FVM • A Füleki Vármúzeum sajtóközleménye)

A mézeskalács története

Amióta az ember ismeri a mézet, az egyik legértékesebb alapanyagként tekint rá. Számtalan ókori régészeti lelet bizonyítja, hogy a mézet tésztákhoz, lepényekhez, süteményekhez is használták. Az ókori görögök a halottaik szájába mézes süteményt tettek, aki ezzel tudta kiengesztelni az Alvilágban szigorú őrét, a Cerberust. A rómaiak afrodiziákumként tekintettek arra a mézzel és illatos fűszerekkel készített süteményre, amelyet libiumnak neveztek. A híres lucullusi lakomákon valószínűleg rengeteg mézes étel fogyott: mézzel eltett fokhagyma, répa, gyümölcsök és kalácsok.

Szintén római kori ásatásokról kerültek elő az első mézesbábok is, amelyeket az isteneknek szánt felajánlásként sütöttek. Az állatformára sütött mézeskalácsot az igazi állat helyett “áldozták” az isteneiknek.

A skandinávok és a germánok vaddisznó alakú Honigbrod-ot, mézes lepényt sütöttek a téli napforduló ünnepére, és mézeskalácsot áldoztak Odin főisten tiszteletére.

A mézkészítés, mézsör- illetve a méhviasz-gyertya készítés megbecsült szakmák voltak a középkorban. Ebben az időben az édességkészítés egyik ága lehetett a mézeskalácssütés. 

A mézeskalácsot először egy XI. századi nürnbergi feljegyzésben említik önállóan. Ez a terület kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezett a méhészkedéshez, s itt alakultak meg először az első mézeskalácsos céhek is. A mézeskalácsokat mézeskalács ütőformákkal készítették, s előfordult, hogy a süteményeket nagy emberek, császárok arcképe díszítette. A német mézeskalácssütők kezdtek el egyedi formákat és saját kemencét használni, nekik köszönhető, hogy ez a sütemény végül egész Európát meghódította.

 

(Visited 107 times, 8 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: