A jazidi nők elrablása

5 éve volt, hogy az Iszlám Állam szélsőséges szunnita szervezet fegyveresei az eddig kevéssé ismert vallási kisebbség tagjait százával lemészárolták, több tízezer tagját elüldözték észak-iraki lakhelyükről, így a külvilágtól elzárt Szindzsár-hegységben rekedtek hetekre, gyakorlatilag szinte víz és élelem nélkül.Az Amnesty International szerint az Iszlám Állam által elkövetett gyilkosságok, kínzások, nők ellen elkövetett erőszakos cselekedetek és emberrablások etnikai tisztogatásnak minősülnek. Több száz, talán több ezer nőt házasságra kényszerített vagy eladott az IÁ, esetleg ajándékként felajánlotta őket tagjainak vagy szimpatizánsainak.  A szexrabszolgák többsége 14-15 éves vagy még fiatalabb lány volt – mondta Donatella Rovera, az AI szakértője, aki több mint negyven, a terrorcsoport rabságából megmenekült személlyel készített interjút Irakban.

A jazidi közösség egy saját monoteista vallással rendelkező etnikai kisebbség Irakban. A kurd nyelv egyik dialektusát beszélik. Eddig jellemzően zárt, kis közösségekben éltek, óvakodva az őket gyakran megbélyezgő, olykor – tévesen –  „az ördög imádóinak” nevező külvilágtól.

Ebből fakadóan azt sem tudni pontosan, hogy hányan követik a jazidi vallást. Különböző becslések 70 és 500 ezer közé teszik a Irak és Szíria északnyugati, illetve Törökország délkeleti részén elszórtan élő jazidi közösségek összlétszámát. Az mindenesetre biztos, hogy a jazidiak létszáma jelentősen csökkent az utóbbi évszázadban, részben azért is, mert a jazidi vallást nem lehet felvenni, csak úgy válhat valaki a közösség tagjává, ha beleszületik.

A jazidiak mostani üldöztetése alapvetően a közösség nevének félreértelmezésén alapul. A szunnita szélsőségesek szerint ugyanis a jazidi elnevezés I. Jazíd ibn Muávija (647-683) kalifa, az Omajjád-dinasztia második uralkodójának nevéből ered, akinek megítélése kicsapongó, iszákos életmódja miatt igen negatív az utókor szemében. Ugyanakkor kutatók szerint a jazidiaknak semmi közük I. Jazídhoz, ehelyett a közösség neve egy perzsa szóból eredeztethető, és egyszerűen annyit jelent, hogy „Isten követői”. A jazidiak magukat egyébként dászinnak hívják, ami egy keleti keresztény egyházkerület nevéből ered.

A jazidiak szent helye Lalisban, Bagdadtól 430 kilométerre északnyugatra

 

A jazidiak sajátos vallása számos félreértést szült az idők során, ami gyakran a csoport üldöztetéséhez vezetett. Egy gyakori, de hibás elképzelés például a zoroasztrizmussal (ősi perzsa vallás, amely szerint a világ a jó, azaz „a fény” és a rossz, azaz „a sötétség” erőinek a küzdőtere) hozta összefüggésbe a jazidiakat, és napimádóknak tartotta őket. Bár a jazidiak szent helyein valóban hangsúlyos a napmotívum és sírjaikat a keleti napfelkelte felé tájolják, vallásuk alapvetően a kereszténységgel és az iszlámmal is nagy hasonlóságokat mutat. A jazidiak ugyanis mind a Bibliát, mind pedig a Koránt követik, bár vallási hagyományaik nagy része nem található meg írásos formában, hanem szájról szájra adják tovább.

 

A gyermekeket például szentelt vízzel keresztelik meg, az esküvőkön a pap kenyeret tör, a vörösbe öltözött menyasszony pedig keresztény templomokba látogat. Decemberben három napig böjtölnek, szeptember 15. és 20. között pedig éves zarándoklatot tartanak a Moszulhoz közeli Lalisba, Adi ibn Muszáfir sejk síremlékéhez, aki egy omajjád kalifa leszármazottja. Ott a folyóban a zarándoklat végén rituálisan megmártóznak, de vallási szokásaik közé tartozik az állatáldozat bemutatása és a körülmetélés is.

Az idősebb generáció még mindig a hagyományos öltözékeket viseli

A jazidiak vallásában a teremtőt Jaszdannak nevezik, de ő olyan spirituális magasságot képvisel, hogy közvetlenül nem lehet imádni. Jaszdan egy passzív szereplő: bár a világ megteremtője, de nem annak fenntartója. Belőle hét lélek árad ki, amelyek közül a legjelentősebb a Melek Távusz, azaz a pávaangyalnak nevezett madáralak, amelyben Isten azon angyalát tisztelik, aki nem volt hajlandó Ádám előtt hódolni, ezért a Teremtő rábízta a Földet. A jazidiak naponta ötször imádkoznak hozzá.

Melek Távusz nevéből fakad a jazidiak megbélyegzéséhez vezető egy másik gyakori félreértés: a pávaangyal másik neve ugyanis arabul azt jelenti, hogy sátán, ezért gyakran az ördög követőinek tartják a közösség tagjait. A jazidiak továbbá hisznek a lélekvándorlásban, és abban, hogy a folyamatos újjászületéssel elérhető a fokozatos megtisztulás, ezért pokolra sincs szükség. Egy jazidi számára a lehető legrosszabb, ha kizárják a közösségből, mivel ez esetben lelke nem fejlődhet tovább, azaz sosem tisztulhat meg.

Forrás: Múlt-Kor, Új Szó

_____________
Kapcsolódó:

​Nadia Murád jazidi emberi jogi aktivista kapta az idei Václav Havel-díjat

Egy ISIS-szexrabszolgalány megírta szenvedéstörténetét

Orbánnak is üzent az Iszlám Állam szexrabszolgája