Bél Mátyás (1684–1749)

335 éve született Bél Mátyás (Matej Bel, Matthias Belius) magyar–szlovák származású evangélikus lelkész, történelem- és földrajztudós, író, a XVIII. századi magyar tudomány kiemelkedő alakja, a korra jellemző polihisztor iskolának egyik legkiemelkedőbb képviselője. Nem sokkal halála után a Magnum decus Hungariae (Magyarország nagy ékessége) címet kapta.

A XVIII. század elején indítja meg mindaddig páratlan gyűjtőmunkáját Magyarország településeinek s nevezetes helyeinek földrajzáról, történeti és néprajzi vonatkozásairól. Tanítványaival, fiaival, „értelmiségi” barátaival szinte fölosztják az országot, s annak nagyobb részét bejárva, valamint levelezés útján óriási anyagot halmoznak föl (sajnos, ennek jelentős része utóbb elkallódott). Munkájuk mintegy bemutatása Hungariae antiquae et novae Prodromus cum Specimeni… címen (Nürnberg, 1723), java pedig a Notitia Hungariae novae Historico-Geographica (1735–42) négy kötetében jelent meg. Előbbi tartalmazza a Kárpát-medence s egyben Közép-Európa első barlangtérképét a Deményfalvi-cseppkőbarlangról. 

Videó: Gyula Televízió, 2018

(Visited 34 times, 3 visits today)
%d blogger ezt szereti: