A magyar kultúra napja

Ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden Himnusz) című versét, amely Erkel Ferenc zenéjével a magyarság nemzeti himnusza lett. A Himnusz szövegének születésnapja, január 22. egyben a magyar kultúra napja is.

Az 1823-ban szatmárcsekei magányában szerzett szöveget mintegy 30 nyelvre lefordították már. Erkel Ferenc 1844-ben megzenésítette, 1989-ben került jogszabályi védelem alá. 

A költemény Darvas Iván, Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc előadásában:

Kölcsey Ferenc költeményéből, Erkel Ferenc zenéjével 1903-ban lett az ország törvénybe foglalt himnusza. Előadja a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar. Karigazgató: Antal Mátyás • Vezényel: Kocsis Zoltán • Rendezte: Horváth Ádám • A Magyar Televízió felvétele, 2010

Kölcsey 1822 végén kezdhette írni a Himnuszt, a mai születésnapja csak a véglegesnek tekintett verzió letisztázásának az évfordulója. A vers ihletője egy a Szépliteraturai Ajándék című folyóiratban 1821-ben megjelent, tévesen Balassinak tulajdonított, igazából Rimay János által írt vers volt. Kölcsey alig írt verset ekkoriban, de az Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép… kezdetű költemény ihlető erővel hatott rá. Felszólításnak érezte a vers záró sorait: „Ó, kedves nemzetem, hazám, édes felem, / Kivel szerelmetes mind tavaszom, telem, / Keseregj, sírj, kiálts Istenedhez velem; / Nálad, hogy szeretlek, legyen e vers jelem!”

Kölcsey egy általa lebecsült lapba, Kisfaludy Károly Aurórájába küldte el versét, ahol 1828 decemberében jelent meg Hymnus címmel. A költő soha nem tartotta e költeményét igazának jónak, élete végén írott önéletrajzi levelében összefoglalta, melyek e korszakának legfontosabb versei: a Hervadsz, hervadsz, szerelem rózsája, az Ültem csolnakomban és a Vanitatum vanitas. A költő sem itt, sem hátramaradt leveleiben és prózai műveiben sem említette meg soha Himnusz című versét! 1838. augusztus 24-én Kölcsey Ferenc úgy halt meg, hogy soha nem gondolt rá: műve egyszer mindenki által ismert nemzeti himnusszá válik.

1844-ben pályázatot írtak ki a vers megzenésítésére, amit Erkel Ferenc „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával nyert meg. A nyertes pályaművet először a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én. (A pályázatról és a vers nemzeti himnusszá válásáról további érdekességeket itt olvashat.)

A Himnusz zenéje eredetileg nem volt olyan szomorú darab, mint ahogy ma ismerjük. Az 1920-as években, a trianoni döntést követően kezdett el lelassulni, hangsúlyozva az újabb történelmi tragédiát. A ma ismert változatot 1938-ban Dohnányi Ernő dolgozta ki. Az 50-es években Révai József és Rákosi Mátyás is tervbe vette ugyan, hogy Illyés Gyulával új himnuszszöveget írat, és azt Kodály Zoltánnal megzenésítteti, ám ők nemet mertek mondani a felkérésre.

 

(Visited 42 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: