René Magritte (1898–1967)

120 éve e napon született a belga René Magritte, az egyik leghíresebb szürrealista festő; bizarrul csapongó képzelete ötvözte a rettegést, a veszélyt, a komikumot és a titokzatosságot. Műveiben sajátos jelképrendszert használt: női torzó, kisember, keménykalap, kastély, ablak…


Miután a brüsszeli képzőművészeti akadémián tanult, egy tapétaüzem tervezője lett, majd hirdetési plakátokat készített. Giorgio de Chirico: A szerelem éneke című képével 1922-ben találkozott. Ezen egymáshoz nem illő elemek ellentmondásosan és gondolatébresztően, álomszerű építészeti környezetben kapcsolódnak egymáshoz; a festmény erősen hatott Magritte érett stílusára. 

A következő néhány évben a belga szürrealista mozgalom tevékeny tagja lett. Egy brüsszeli galéria támogatásával 1926-tól kizárólag festményei értékesítéséből élt. Első önálló kiállítását 1927-ben rendezték, de a kritika nem fogadta kedvezően a képeit.

Ugyanebben az évben feleségével együtt Párizsba költözött. Itt összebarátkozott sok párizsi szürrealista művésszel, köztük André Breton és Paul Éluard költőkkel, és megismerte Max Ernst kollázsait.

Magritte 1930-ban visszatért Brüsszelbe, és néhány alkalmi utazást leszámítva élete végéig ott is maradt. Az 1940-es években különféle stíluskísérletekkel foglalkozott, munkájában néha impresszionista elemeket is felhasznált. Ennek a korszaknak a művei azonban nem voltak sikeresek, ezért abbahagyta a kísérletezést. Ezután élete végéig folytatta talányos és a logika szabályait figyelmen kívül hagyó, könnyen azonosítható stílusú képeinek festését.

 

https://www.youtube.com/watch?v=EGCCGHmIlRg

 

Conservation | René Magritte, „The False Mirror,” 1928:

 

 

A New York-i Metropolitan Múzeumban 1992-ben, a bécsi Albertina Múzeumban 2011-ben, a New York-i MoMA-ban 2013-ban, a párizsi Pompidou Központban 2016-ban rendeztek alkotásaiból életmű-kiállítást. A magyar közönség 2014-ben a Magyar Nemzeti Galéria Dada és szürrealizmus tárlatán tekinthette meg néhány képét. 2009-ben műveinek szentelt múzeumot nyitottak Brüsszelben, lessines-i szülőháza is múzeumként működik. Alkotásai rendkívül népszerűek: 2009-ben Brüsszelben fényes nappal rabolták el egyik képét, a Christie’s londoni árverésén 2017 márciusában rekordáron, 13,5 millió fontért kelt el egyik legnagyobb méretű festménye. A 114×146 centiméteres, La Corde Sensible című festmény árát mintegy 14 millió fontra becsülték a szakértők. A jutalékkal együtt 14,4 millió fontos (5,2 milliárd forint) eladási ár kimagasló rekord, ötmillió fonttal több mint a valaha fizetett legmagasabb ár a belga szürrealista festő esetében – olvasható a The Art Newspaper honlapján.

René Magritte 1960-ban festette a tájképszerű alkotást, majd a feleségének ajándékozta. A házaspár később eladta, és 1990 óta egy belga magángyűjteményben volt. A festmény középpontjában egy kristályból készült pezsgőspohár áll, tetején fehér habos felhővel, mögöttük hegyes táj.

Olivier Camu, a Christie’s impresszionista és modern részlegének alelnöke korábban arról beszélt, hogy a kompozíció egyedülálló Magritte életművében, aki sokkal inkább ismert olyan motívumairól, mint a Bowler-kalap, a pipa vagy az alma. Magritte művei népszerűnek bizonyultak a Christie’s impresszionista, modern és szürrealista aukcióján, egy másik műve, az 1938-ban készült Le domaine d’Arnheima becsült ár felett, 9 millió fontért cserélt gazdát.

 

______________________

KAPCSOLÓDÓ:

René Magritte virtuális galéria

Speciális René Magritte kiállítás nyílt Milánóban