Harc az invazív növényekkel: bálványfa

Ha egyet kivágnak, kettő nő a helyébe, mint a hidra feje a görög mitológiában – a bálványfa agresszíven terjeszkedik, elnyomja, megmérgezi őshonos növényeinket. És alig lehet kiirtani.

A bálványfa Kínában őshonos a Jangce folyó vidékén, kontinensünkön elsőként Franciaországban jelent meg a XVIII. század közepén, természetesen emberi segédlettel. Elődeink persze nem tudták, micsoda veszélyes ellenséget szabadítanak a nyakunkra, ők még csak előnyeit akarták kihasználni.

Azt, hogy megfelelő hőmérsékleti és fényviszonyok között szinte bármilyen talajon képes megélni, gyorsan és tekintélyes méretűre nő, jól bírja a légszennyezést, virágzáskor pedig – mi tagadás – tényleg szép látványt nyújt. Kiválóan érzi magát a mérsékelt égövön, kórokozói, kártevői, azaz természetes ellenségei nem élnek Európában. Bizonyos értelemben praktikus választás parkok, kertek, építkezési területek gyors, olcsó és problémamentes fásításához.

Ezenkívül jó mézelő, levelei a selyemhernyó takarmányaként szolgálnak, nem csoda, ha a franciák példáját több ország követte: a bálványfa már a XIX. században térségünkben is megjelent. És sajnos még ma is telepítik.

Sajnos, mert mára kiderült, minden gazdasági előnye mellett milyen óriási veszélyt jelent az őshonos növényvilágra, rajta keresztül pedig az egész ökoszisztémára.

 

Megyeri Szabolcs kertészmérnök előadása

 

A talajra, ezáltal a szomszédos növény szervezetébe kerülő metabolit jellegétől függően olyan létfontosságú biokémiai folyamatok gátló tényezője lehet, mint a fotoszintézis, a terminális oxidáció illetve bizonyos elemek, mint például a kálium adszorpciója.

Ennek köszönhető, hogy a megjelenő bálványfa-konszociációk – elegyetlen bálványfacsoportok – alatt rövid idő alatt eltűnik, átalakul az addig ott lévő gyep-és cserjeszint. A fajszám drasztikusan lecsökken, és a természetközeli növényzeti struktúrát felváltja az alacsony fajszámú, nagy vitalitású nitrofillek (ragadós galaj, fekete bodza) tömege.

Ha úgy nézzük, a természet csodája, ahogy egy fa gyakorlatilag kiirtja maga körül a vetélytársakat, de esetünkben ez az őshonos növényvilág pusztulását jelenti. Még nagyobb baj, hogy ha egy területről kiirtjuk a bálványfát, a növényi maradványok, és az azokban továbbra is jelen lévő metabolitok még évekig kifejtik hatásukat.

A másik nagy probléma, hogy a bálványfa nagy mennyiségű lehulló lombja bomlásakor nitrogénfelhalmozódást eredményez. Hosszabb távú következményként olyan nitrofil fajok jelennek meg és válnak egyeduralkodóvá, mint a csalán, a fekete bodza vagy a ragadós galaj. Ezek elburjánzása adott területen évtizedekre lehetetlenné téve az erdősülés természetes folyamatát.

Akárhogy is nézzük tehát, a bálványfa agresszív, és nagyon gyorsan terjed: ahol egy felbukkan, ott biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan több sőt sok lesz belőle – mondja a szakember. Magyarország klímája – köszönhetően az éghajlatváltozás hatásainak is – ideális a faj számára, az alföldeken mindenütt, a hegységekben öt-hatszáz méter magasságig kiválóan érzi magát.

Mechanikus eszközökkel szinte lehetetlen kiirtani – ha az ember kivágja a fát, de csak egy pici gyökérdarab is marad utána a földben, kész a baj. A csonkban a vágás hatására a feldúsuló auxin fokozott sarjképzést generál, az ellene folytatott harc sziszüphoszi munkává válik. A fa, mint a hidra a görög mitológiában: egy levágott feje helyett kettő nő…

A nagyobb egyedek ellen és a fa tömeges megjelenése esetén csak a vegyszeres irtás vezet eredményre. Bizonyos glifozát hatóanyagú szerek a lakosság számára is elérhetők, felhasználhatók, azonban nagy termetű fák kezelésében vagy  nagyobb bálványfacsoportok irtásában ajánlott szakemberhez fordulni. 

 

Szlovákiában a 543/2002 számú Környezetvédelmi Törvény értelmében invazív fajnak minősül a fafajta. Irtását kizárólag méreg befecskendezésével javallják, más módszerrel nem távolítható el.

 

Bálványfa és ecetfa:  Miért keverik a két fajt ?

A két fa elvben termetre sem hasonló, bár a bálványfa mérete és alkata az élőhelyétől erősen függ. A bálványfa akár 27 méter magasra is nőhet, szemben az ecetfa maximálisan 10 átlagosan 3-4 méterével. Az ecetfa vagy torzsás ecetfa többnyire kisméretű fa vagy cserje.

Mindkét faj magvai a „légi szállításra” támaszkodnak, a bálványfa magja azonban pörögve vitorlázik. Az ecetfa magját pedig a gyümölcsét fogyasztó madarak szállítják.

A bálványfát kellemetlen szaga miatt hívják ecetfának. Az ecetfát pedig azért, mert termésének savanykás íze van, ezért termésének felhasználásával korábban limonádé szerű italt készítettek.

További hasonlóság, hogy mindkét faj hajlamos sarj hajtásokat hozni. Azonban a bálványfa jóval agresszívebben teszi ezt. A két faj abban is hasonlít, hogy terjedésüket tévedések sorozatának köszönhetik. 

INVÁZIÓS FAJOK

(Visited 40 times, 9 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: