![Maksi Petra – XIII. Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny 2023 Gombaszög.mp4_snapshot_04.41_[2023.10.30_16.03.21]](https://i0.wp.com/www.televizio.sk/wp-content/uploads/2023/11/Maksi-Petra-XIII.-Ipolyi-Arnold-Nepmesemondo-Verseny-2023-Gombaszog.mp4_snapshot_04.41_2023.10.30_16.03.21.jpg?resize=277%2C156&ssl=1)
![Lancz Sofia – XIII. Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny 2023 Gombaszög.mp4_snapshot_02.39_[2023.10.30_16.02.40]](https://i0.wp.com/www.televizio.sk/wp-content/uploads/2023/11/Lancz-Sofia-XIII.-Ipolyi-Arnold-Nepmesemondo-Verseny-2023-Gombaszog.mp4_snapshot_02.39_2023.10.30_16.02.40.jpg?resize=277%2C156&ssl=1)
125 éve született Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazájában, pontosabban a szegedi egyetemen végezett munkája eredményeiért nyerte el a világ legrangosabb tudományos elismerését. 2012. december 10-én vette át az orvosi Nobel-díjat.
„Az egyetem egyik legfőbb feladata és kötelessége a kutatás, új igazságok keresése. Ezért az egyetemnek át kell hatva lennie az igazságok szeretetétől, s falai között meg kell őriznie a teljes szellemi szabadság levegőjét, mely nélkül minden kultúra elsorvad.”
https://www.youtube.com/watch?v=dIw-YO78Jr4
| 1893- | szeptember 16-án született Budapesten. |
| 1917- | ben orvosi oklevelet szerzett a Budapesti Tudományegyetemen. Ezután sebesüléséig katonaorvosként tevékenykedett at I. világháborúban. |
| 1917- | Egy szándékos karlövést vétve önmagán, visszahívják a frontról. Ez követően orvosi diplomát szerez a budapesti egyetemen, majd tanulmányait a biokémia területén folytatja Németországban és Hollandiában. Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az éllettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. |
| 1927- | ben és 1929-ben a Cambridge-i Egyetemen dolgozott. |
| 1928- | ban a rochesteri Mayo Alapítványnál helyezkedett el. |
| 1931- | től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora. |
| 1935- | A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. |
| 1937- | ben élettani-orvosi Nobel-díjat kap a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Az egyetlen olyan magyar tudós, aki szülőhazájában érdemli ki e magas kitüntetést. |
| 1938- | A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. |
| 1940- | 1941-es tanévben Szent-Györgyi Albert volt a szegedi tudományegyetem rektora, ahol az izommozgás biokémiájával kezdett el foglalkozni. Szakmai berkekben általános a felfogás, hogy Szent-Györgyi ezen a téren is a Nobel-díjjal értékelt munkájával egyenértékű eredményeket ért el, melyek közül a legjelentősebbnek a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárását tekintik. Székfoglalójában a következőket mondta: „Az egyetem egyik legfőbb feladata és kötelessége a kutatás, új igazságok keresése. Ezért az egyetemnek át kell hatva lennie az igazságok szeretetétől, s falai között meg kell őriznie a teljes szellemi szabadság levegőjét, mely nélkül minden kultúra elsorvad.” |
| 1944- | március 19-i német megszálláskor kénytelen illegalitásba vonulni. Hitler személyesen ad parancsot az elfogatására, s a Gestapo mindent elkövet kézre kerítésének érdekében, ugyanis a második világháború végjátékában kémregénybe illő cselekmények szereplőjévé válik. Szent-Györgyi Albertet kitűnő angol kapcsolataira építve a Kállay-kormány Isztambulba küldi. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának az előkészítése volt. A terv megvalósításához segítséget kap Bay Zoltántól (Szent-Györgyi Albertet Bay Zoltán segítette a kvantumbiológia kifejlesztésében), a korszak másik híres magyar tudósától, aki műszakilag lehetővé tette titkos rádióhíd működését Budapest és London között. Szent-Györgyi a tárgyalásokat lefolytatja, a kiugrási kísérlet mégis meghiúsul, a németek viszont tudomást szereznek Szent-Györgyi útjáról. |
| 1945- | és 1947 között a Budapesti Tudományegyetem orvosi karának biokémia professzora volt. Az izomműködés biokémiájának szentelte kutatásait. Az izomban felfedezett egy fehérjét, melyet aktinnak nevezett el, és kimutatta, hogy – egy másik izomfehérjével, a miozinnal társítva – ez a fehérje felelős az izom összehúzódásáért, továbbá, hogy az összehúzódáshoz szükséges energia közvetlen forrása az adenozin-trifoszfát (ATP) nevű vegyület. |
| 1947- | végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója. Itt a sejtosztódást kiváltó tényezőkkel, és ennek nyomán a rák keletkezésének okával kapcsolatos kutatásokat irányította. |
| 1962- | és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. |
| 1970- |
Tudósi tekintélyét is latba veti, amikor az értelmetlen vietnami háború ellen emeli fel szavát, igen keményen bírálva az amerikai kományt. A The Crazy Ape (Az őrült majom) című könyvében írta le a tudományról, valamint az ember földi túlélésének kilátásairól szóló kritikai, pesszimista hangú eszmefuttatásait, mely máig a legjelentősebb háborúellenes írások közé tartozik. |
| 1986- | október 22-én halt meg Woods Hall-ban. |
____________
Kapcsolódó:
