110 éve született Szentkuthy Miklós

Szentkuthy Miklós író, esszéíró, műfordító, a magyar regényirodalom nagy megújítóinak egyike.

„Tizenhárom-tizennégy éves gimnazista lehettem, mikor az Attila utca végén levő elemi iskolámmal szemben volt Ádám bácsi kis papír- és könyvesboltja, akkor persze ez számomra gazdagabbnak tűnt, mint a British Museum könyvtára. Itt pillantottam meg Babits Recitativját, második kiadás (Táltos), 1920. Amit most futólag feljegyzek, áll szigorúan későbbi élményeimre is: a) irtózatos erejű, magamból kivetkőztető benyomások, amelyek máig a prousti szabályzat szerint funkcionálnak emlékezetemben, – b) szörnyű konfliktus egyéni hajlamom és a szülők stb., környezet közt…”

 

 

Petőfi • Szentkuthy Miklós hangjátéka (részlet)

Szereplők:

  • Petőfi – Balkay Géza
  • Szendrey Júlia – Nagy-Kálózy Eszter
  • Az apja – Sinkó László
  • Képviselő – Hollósi Frigyes
  • Tábornok – Újlaky Dénes K
  • özreműködik: Lukács József, Somody Kálmán, Varga Károly, Zalán János
  • Technikai munkatársak: Papp Tibor és Váli Mariann
  • Dramaturg: Sári László
  • Rendező: Gothár Péter (1988 – sztereó)
  • A felvétel a Bartók Rádióból készült: 2012.12.17.

 

Szentkuthy Miklós

Szentkuthy Miklós

 

Szentkuthy Miklós 1908. június 2-án született Budapesten. Édesanyja Götzler Gizella, szegény munkáscsalád gyermeke, édesapja Pfisterer Lajos, a nemesi címmel bíró nagy múltú osztrák Pfisterer család sarja.

1918-tól 1926-ig a Werbőczy (ma Petőfi) gimnázium tanulója, a Mária Kongregáció jegyzője, majd prefektusa. 1926-ban Vajthó László bevezeti a Napkelet szerkesztőségébe. Felveszi írói nevét. 1926–1931 között a Pázmány Péter Tudományegyetem angol–francia–magyar szakos hallgatója.

1927–1929 között rendszeresen jelennek meg írásai a Napkeletben, barátságot köt Szerb Antallal, Halász Gáborral, Hamvas Bélával. 1931-ben feleségül veszi Eppinger Dórát, aki egyetemi csoporttársa volt.

Többször tesz nagy utazást családjával, majd feleségével. 1925-ben részt vesz a római szentévi zarándoklaton, 1928-ban édesapjával hatalmas európai körutazást tesz, ekkor kezdi el Prae című regényét. 1931–32-ben feleségével egyéves angliai ösztöndíjat kap. 1937-ben Olaszországban jár, ahol nagy hatással van rá a Velencében látható retrospektív Tintoretto-kiállítás, melynek hatására megszületik benne a Szent Orpheus Breviáriuma című, tíz kötetesre tervezett regénykompozíciójának gondolata.

1932–1939 között a Barcsay utcai Madách gimnáziumban óraadó helyettes tanár. 1932. október 8-án megszületik lányuk, Pfisterer Marion (keresztlevele szerint Mária-Magdolna). 1934-ben megjelenik a Prae.

1939–1948 között az óbudai Árpád gimnáziumban tanít. 1948-ban Baumgarten-díjjal jutalmazzák és egyéves angliai ösztöndíjat kap, ahová feleségével utazik. Lányukat Svájcba küldik tanulni. Hazatérve elveszíti Árpád gimnáziumi állását, végül sikerül elhelyezkednie a Márvány utcai Kossuth Lajos Közgazdasági Technikumban, ahol felnőtteket tanít esti tagozaton angol és francia nyelvű kereskedelmi levelezésre. 1958-ig, nyugdíjaztatásáig itt dolgozik.

1952–56 között fordításokból él a család. 1956-ban jelenik meg Mozartról szóló Divertimento című regénye, ez az első könyve, melyet kiadó kért és közölt tőle. Ettől kezdve haláláig csak az alkotómunkának él.

1977-ben ismerte meg a családot Tompa (Müntzberger) Mária, aki ebben az évben tért vissza Magyarországra több mint két évtizedes franciaországi tartózkodásából. Ettől kezdve intellektuális társa, a hétköznapok gyakorlati életében is nélkülözhetetlen segítője a házaspárnak. Az író halála után több kéziratban fennmaradt Szentkuthy-regényt rendezett sajtó alá, melyeket a Jelenkor és a Magvető Könyvkiadó jelentetett meg.

Szentkuthy Miklós életműve terjedelmét tekintve is hatalmas. A Prae után több kisebb terjedelmű regénye jelenik meg magánkiadásban (Az egyetlen metafora felé, 1935; Fejezet a szerelemről, 1936), majd 1937-től a Szent Orpheus Breviáriumának kötetein dolgozik (Széljegyzetek Casanovához és a Fekete reneszánsz, 1939; Eszkoriál, 1940; Europa minor és Cynthia, 1941, végül a Vallomás és bábjáték, 1942). Hosszabb szünet után, 1956-ban jelenik meg a Divertimento, amit 1967-ig több életrajzi fantázia követ (Haydnról, Dürerről, Goethéről, Händelről). A Szent Orpheus Breviáriumának folytatása csak három évtizeddel később, 1972-ben jelenik meg II. Szilveszter második élete címmel, amelyet 1974-ben a Kanonizált kétségbeesés követ. A kilencedik rész, a Véres Szamár 1984-ben lát napvilágot. A tizedik, záró kötetet, az Euridiké nyomábant 1988-ban írta Szentkuthy, a regényt 1988. július 18-án bekövetkezett halála miatt már nem tudta befejezni. A töredéket Tompa Mária gondozásában jelentette meg a Magvető Könyvkiadó 1993-ban. Így az 1937-ben eltervezett monumentális regénykompozíció végül teljes lett. (PIM – Hegyi Katalin)

 

Hegyi Katalin előadása Szentkuthy Miklósról

 

 

(Visited 82 times, 1 visits today)
%d blogger ezt szereti: