SZÍNHÁZI LÁBJEGYZET 49. – Henrik Ibsen A NÉP ELLENSÉGE

Henrik Ibsen A NÉP ELLENSÉGE - Komáromi Jókai SzínházHenrik Ibsen: A NÉP ELLENSÉGE című színművét tűzte műsorra a Komáromi Jókai Színház. A videóban riportot láthatnak Koltai M. Gábor rendezővel, valamint Bandor Éva, Menszátor Héresz Attila és Olasz István színművészekkel, akik a próbafolyamattal, a készülő előadással kapcsolatos benyomásaikat osztják meg a negyvenkilencedik Lábjegyzet nézőivel.

 

Majorfalvi Bálint filmes ajánlója

_________________________
Henrik Ibsen: A NÉP ELLENSÉGE
 • Stockmann doktor felfedezi, hogy a városát felvirágoztató gyógyforrások vize mérgezett. A lakosság, élén a polgármesterrel, aki mellesleg Stockmann bátyja, nem akar szembesülni az igazsággal. Lassan az egész város a pénz hatalmával és a hivatali korrupcióval is küzdő doktor ellen fordul. Ibsen egy újságban megjelent rendőrségi hír nyomán írta A nép ellenségét 1882-ben, három évvel a Nóra és egy évvel a Kísértetek után, épp a Kísértetek fogadtatásán felbőszülve.

Stockmann doktort részben saját magáról mintázta: 1848-ban, amikor kitört az első schleswig-holsteini háború, a húszéves Ibsen szenvedélyesen agitált a németek ellen. Látván, hogy honfitársai magukra hagyják a dánokat, egyre elkeseredettebben adott hangot annak, mennyire megveti a gyávaságukat. Annyira kiéleződött az ellentét közte és a környezete között, hogy lassan az egész társdalomban a saját ellenségét látta.

A nép ellenségét Ibsen késői önéletrajzi ihletésű darabjai követték: a Vadkacsa (1884), a Rosmersholm (1886) és a Hedda Gabler (1890).

(Visited 21 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: