182 éve született Dmitrij Ivanovics Mengyelejev

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev Ilja repin 1885-ös festményén1834. február 8-án született Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a periódusos rendszer kidolgozója. Értelmiségi családból származott, nagyapja nyomtatta az első szibériai újságot, apja a tobolszki gimnázium igazgatója volt (oroszul: Дмитрий Иванович Менделеев; Tobolszk, 1834. január 27./február 8. – Szentpétervár, 1907. január 20./február 2.). A 101-es rendszámú kémiai elem, a Mendelévium (Md) és a Holdon található Mengyelejev-kráter róla kapta a nevét.

Mengyelejev nem az első volt, aki vizsgálni kezdte a kémiai elemek atomsúlyai közötti kapcsolatokat, de elsőként vette észre, hogy ha az elemeket növekvő atomsúly szerint rendezzük, a táblázat a

1200px-Periodic_table_monument
Mengyelejev emlékműve a periódusos táblán Pozsonyban

fizikai-kémiai jellemzők periodikusságát mutatja. A periódusos rendszerben a vízszintes sorokat periódusnak, a nyolc függőleges oszlopot csoportoknak nevezik, utóbbiak a hasonló tulajdonságú elemeket tartalmazzák. Mengyelejev a rendszer logikája alapján meg merte változtatni az egyes elemek sorrendjét, az akkor ismert 63 elem mellett üres helyeket hagyott, sőt még az oda illő új elemek tulajdonságait is megjósolta – nyugaton ezért orosz miszticizmusnak minősítették publikációját.

1875-ben aztán felfedezték az általa eka-aluminiumnak nevezett galliumot, amely fizikai tulajdonságaival pontosan beleillett az üresen hagyott rubrikába, majd néhány év múlva a germániumot és szkandiumot is. Mengyelejev egy csapásra a világ legismertebb és legelismertebb vegyésze lett. 1867-ben Párizsban szerzett ismereteket az orosz szódagyártás fejlesztéséhez, 1876-ban Amerikában a kőolajbányászatot tanulmányozta a kaukázusi kőolaj-kitermelés megszervezése érdekében. Nagy szerepe volt a donyecki kőszénmezők feltárásában és kiaknázásában, s ő dolgozta ki az ásványi szenek fűtőértékét meghatározó eljárást. 1860-ban felfedezte a kritikus hőmérsékletet, amely felett a gázok nem cseppfolyósíthatóak, felismerte az általános gáztörvényt: a nyomás, hőmérséklet és térfogat kapcsolatát, feltalált egy füst nélküli lőport, s nagy érdemeket szerzett az állami mérésügy vezetőjeként. Léghajóval is kísérletezett, 1887-ben teljesen egyedül fényképezett le egy napfogyatkozást, s bár a jármű kezeléséről semmit sem tudott, biztonságban ért földet.

Mengyelejev és a vegyi harmónia törvénye

Az 1980-ban készült filmet Mengyelejev életéről és munkásságáról az oroszul még vagy már tudóknak ajánljuk.

By http://www.flickr.com/people/mmmdirt/, CC BY-SA 2.0

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dmitrij_Ivanovics_Mengyelejev

(Visited 159 times, 1 visits today)
%d blogger ezt szereti: