Szőgyénben a falutörténeti és régészeti kiállításon

SzőgyénMiközben a másnapi Pajta Titkok elnevezésű vigalomra való készülődés zajlott a tájház udvarán, a vendégek megtekintették a néprajzi gyűjteményt egy egykori parasztházban, illetve a tájház szomszédságában az egyedülálló szőgyéni régészeti múzeumot.

 https://vimeo.com/76725295

Szőgyén (Svodín) a mai Szlovákia déli részén, a Garammenti-hátság keleti lejtőin fekszik, Érsekújvár és Párkány között félúton, az utóbbitól északnyugatra, 24 kilométerre a Dunától.
A községről szóló első írásos emlék (1116-ban) már magasabb rendű településként említi. 1241-ben a tatárok leigázták az akkor Scheuden néven emlegetett községet. A lakosság fele elpusztult, a település leégett. A tatárok visszavonulása után a megcsappant lakosság pótlására német családok érkeztek a településre, ennek következtében az eddig egységes település 1291-ben kettévált. Az így keletkezett részek elnevezése az akkori lakóinak nemzetiségére utal. Az északi részből alakult ki Németszőgyén, a déliből Magyarszőgyén. A török hódoltság idején jelentős szerepet játszott az Árpád-kori templom körül épült palánkvár.
Németszőgyén régebbi alapokon álló római katolikus (Nagyboldogasszony-) temploma 1799-ben klasszicista stílusban épült. Magyarszőgyén XIII. századi román stílusú római katolikus (Szent Mihály-) temploma 1945-ben elpusztult, csak alapjai maradtak meg.
A XIX. század második felében megépült Budapest-Pozsony vasútvonal elkerülte a települést, ezzel a község elvesztette azon előnyök többségét, mely szerencsés fekvése miatt évszázadokon át érezhető volt.
A község temetőjében nyugszik a Petőfi által megverselt Pathó Pál magyarszőgyéni jegyző, Esztergom vármegye egykori alszolgabírója.
Az I. világháború után a község Csehszlovákia része lett, majd 1938 őszén visszacsatolták Magyarországhoz. Fél évszázados vita után 1944. január 1-jén Magyarszőgyént és Németszőgyént Szőgyén néven egyesítették.
A II. világháború befejezésével a település ismét Csehszlovák fennhatóság alá került. 1947-ben magyar lakosságának egy részét (135 családot!) áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok (107 család) költöztek. Az erőszakos lakosságcsere nagyban hozzájárult a község nemzetiségi arányainak megváltozásához. 1921-ben 3768 lakója volt a településnek: 3733 (99,1%) magyar és 13 (0,3%) szlovák nemzetiségű lakta; nyolcvan év elteltével, 2001-ben 2040 (77,0%) a magyar és 520 (19,6%) a szlovák nemzetiségű lakos.
A településen önálló igazgatású magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola, valamint Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola működik.
A község történetét Gábris József dolgozta fel Szőgyén című munkájában, amely 1995-ben jelent meg.

LÁTNIVALÓK:

* Szőgyén nevezetességei közül szó szerint kiemelkedik a barokk stílusban épült Nagyboldogasszony templom, amely az egykori két Szőgyén kataszteri határán épült. Nem csupán méreteiben lenyűgöző (a régió legmonumentálisabb temploma!), hanem belső díszítésében, szobrainak és mellékoltárainak sokaságával is magával ragadó.
* A község temetőjében nyugszik Pathó Pál magyarszőgyéni jegyző.
A máig is jól olvasható sírfelirat szövege:

„Itt nyugszik
Istenben boldogult
T. Pathó Páll Úr
Meghalt Ápril.28-dik napján
életének 62-dik évében 1855.”

Mellette árválkodik a még szintén az évben elhunyt feleségéé:

Wargha Örzsébethnek
Tettes Pathó Páll Úr nejének
Géza, Iza, Ila, Jóska, Rozin árvái
és tulajdon testvérje készítették.
Meghalt 1855. évi Augusztus 19-én.”

 

* A falu 2005-ben alapított tájházában az egykori életmódot felvonultató és a gazdálkodás igen gazdag és választékos tárgyi eszközein, valamint az egyes kézművesmesterségek mestermunkáin és szerszámain és a falutörténeten kívül régészeti kiállítás is található. Ugyanis a község határában levő Busahegyen az 1971–83 közötti ásatások során újkőkori, valamint réz-, bronz- és vaskori régészeti leleteket tártak fel.
A tájház és régészeti múzeum nyitva tartása: Kedd – péntek: 9:00 – 12:00 (Délután, hétvégén és ünnepnapokon telefonon való bejelentkezés alapján.)

* Az egykori monumentális Szent Mihály-templom alapjai a tájházzal szemben, rendezett környezetben várják a látogatókat
Görgey Artúr honvédtábornok szobra a Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola kertjében áll, idézve az 1849-es tavaszi hadjárat útvonalát
* közkedvelt látnivaló a XIX. században épült ún. Pappince

1999-ben avatták fel a községi hivatal előtt elhelyezett Pathó Páll-szobrot. Fekete márványtáblán az alábbi szöveg olvasható:

„Isten teremtette a világot.
Te pedig építsd tudással,
megértő szeretettel.
Ha ezt megtartod, boldog leszel.
Más is.

Isten s ember nevében adományozta
Király Mária
Nicefora nővér
svéd-magyar állampolgár.
Budapest, 1999. II. 17.”

(Visited 91 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: