Sámándobokkal a tűz körül

samanszertartasA bősi SÁMÁN NAP utolsó műsora a tűz mellett fejeződött be. A sámándobosok és a résztvevők körbeállták a máglyát, vezetőjük szertartás keretében tüzet gyújtott. Mindenki felírhatta egy darab papírra azokat a negatív dolgokat, amelyektől szeretne megszabadulni, majd a papírdarabkákat a tűzbe dobva elégették. A sámándobosok folyamatosan dobolva jártak körbe-körbe az egyre jobban halványodó tűz körül. Késő este a máglya elégese után a bátrabbak a tűzönjárást is kipróbálhatták.
http://youtu.be/83tYJpF0m7w

  • Nem tudjuk, hogy a  Sámán Napokat szervező Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza mennyiben egyház (Magyarországon ismereteink szerint nem jegyezték be), szekta vagy kereskedelmi vállalkozás, mindenesetre a sámánizmushoz mint gyűjtőfogalomhoz nem sok köze van. Kultúránkban amúgy sem a sámán, hanem a táltos a népi hitvilág természetfeletti erejű személye. (MIT)

  •  

    A sámán a szibériai eredetű samanizmus központi alakja, a közösség olyan tagja, aki elődeitől átszármaztatott képességei révén kapcsolatot tud teremteni a közösség és a túlvilág között. Magát különféle módon, tudatosan transzba (eksztázisba) tudja helyezni. Ez egy olyan állapot, amikor a külvilág ingereire a sámán nem vagy alig reagál. A transz beállta jelzi a túlvilággal való kapcsolat létrejöttét. Ilyenkor a lelke repülni kezd és bejárja a túlvilágot, kapcsolatot teremt az ott levő lelkekkel. A sámán tevékenységének külsőségeit, rituális ruházatát, testdíszítését, tevékenységének mozgásformáit, eszközeit és helyét a közösség hagyományai határozzák meg. A legfontosabb eszköze, a túlvilági utazás eszköze általában a sámándob.

    A „sámán” tunguz szó. Bár vitatják, hogy a szó belső keletkezésű volna a tunguz nyelvben, azt pedig az eddigi források alapján nem lehet eldönteni, melyik nyelvből kölcsönözte a tunguz,az egyik magyarázat szerint mégis belső keletkezésű szó, és egy „tudni” jelentésű igető származéka. A sámán olyan személy, aki gazdag (képi, mozgási, nyelvi, zenei) kódrendszerrel fejezi ki magát, saját kultúráját és annak szimbolikáját jól ismeri, így hallgatósága előtt hiteles és a tudás bizonyosságával nyilvánul meg.

    A sámán olyan személy, aki együtt tud élni az elhivatás kényszerével, és az ezzel járó pszichés krízisekkel. A sámán tevékenysége során a túlvilág értelmezőjévé válik, onnan jövő üzeneteket közvetít, és így biztonságot nyújt a közösségnek a túlvilággal szemben. (Wikipédia)

  • Táltos

    1. a magyar → népi hitvilág → természetfeletti erejű személye, aki a → természetfeletti lények rendelése következtében lett táltossá. Ez már születéskor megnyilvánult, mert jellel jött a világra. Ez a jel a fölösszámú csontban mutatkozott meg, mert a táltos foggal, ill. tíznél több ujjal született. Már gyermekkorban eltért viselkedése az átlagtól: igen sokáig szopott, kevés szavú, csendes magaviseletű, szótlan, zárkózott, félrevonuló, sőt néha búskomor volt, de korához mérten rendkívül erős. A hetedik év jelentős volt az életében, addig ellophatták a fogát és akkor nem lett képessége, vagy akkor eltűnt a szülői háztól, mert elvitték a táltosok, tehát táltossá lett. Néhol vizsgát kellett még tennie: Hajdú-Biharban fa „ágát-bogát”, Nagyszalontán létrát kellett megmásznia. Sajátos volt a tápláléka: tejen, másodsorban tojáson élt. Mindent tudott, jövendölt, megmondta, hol van → kincs a földben, jégesőt, → vihart okozott és oszlatott, testét nem fogta a golyó. Jellemző tevékenysége a viaskodás: a táltosok kerekek (vas és tüzes kerék), különböző színű lángok (kék és vörös), ellentétes színű csődörök (szürke és pej), leginkább pedig bikák (fekete, füstös és fehér szőke) alakjában viaskodtak. A viaskodás célja az időjárás eligazítása, jóra vagy rosszra fordítása. Előre tudták, hogy hol, mikor, milyen alakban és kivel kell megvívniuk. A táltos képzet a magyarság etnikus sajátossága és a pogány magyar hitvilág, ill. a → samanizmus emléke. – Irod. Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Kodolányi János: A táltos a magyar néphagyományban (Ethn., 1945); Szűcs Sándor: Időért viaskodó táltosok (Ethn., 1951); Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben (Bp., 1958).
    2. táltos a mondában: a táltosról szóló → hiedelemmondák nem ölelik fel az egész hiedelemkört: csupán bizonyos témák élnek epikus megfogalmazásban. Ezek a táltos különleges tulajdonságairól, képességeiről, a táltos fájáról és viaskodásáról szólnak. Mivel a táltos alakja rokon a → garabonciással, a → halottlátóval, tevékenysége kapcsolatban áll a kincsásással, mondái is erősen keverednek ezekével (→ házikígyó, → sárkány). – 1. A táltos különleges tulajdonságai, képességei: a) foggal születik. Már a bölcsőben el akarják rabolni a fogát a „gonoszok”, de a gyermek sírására felébredő szülők nem engedik. Hét éves korában a szülők maguk törik ki a fogát, nehogy elvigyék a gyermeket a „gonoszok”. A foggal, ill. hat ujjal születés ténye körül nem sarjadt gazdag epikus költészet. b) A táltos gyermek természetfeletti képességei: vihart jósol, amikor csendes az idő. Hitetlenkedésre sértetten elvonul. A vihar bekövetkezik. Megjósolja, hogy az ellő tehéntől a gazdája nem iszik ,,rugózott” tejet, ugyanis a tehén megdöglik. A kalapját szög nélkül a falra akasztja. Kuglizók közé sárgarépát hajít az ablakon keresztül, minden bábut leseper, apjának ezzel pénzt szerez. Iskolában a földgömbről hihetetlenül tud tájékozódni, ismeri a föld útjait – mintha járt volna rajtuk. Öregember megjósolja, hogy 9 éves korában meghal, ha nem, akkor 12-ben, ha akkor sem, igen erős lesz. 9 éves korában meghal, maga is megjósolja a halálát. – 2. A táltos fája. Szintén kevés epikus elem tapadt hozzá. A táltos emberi erőt felülmúló feladatok elvégzése céljából mászik fel rá: esőt imádkozik, elhalt pásztorokkal beszél, kitudja az elbitangolt marha tartózkodási helyét, jövőt mond. – 3. Táltos viaskodás: a táltos mondakör legelterjedtebb és legcsiszoltabb típusai tartoznak ide. Epikailag a legteljesebb változatok a keleti országrészből kerültek elő. a) Táltos viaskodás segítséggel: a táltos (fehér bika) segítséget kér a társaitól: verjék ellenfele körmét. Ha segítenek, győz. Ha nem, a fekete bika elhajtja, jégeső lesz. Táltos a segítőnek a párbaj után kincset mutat. Ásás közben szellemek ijesztenek: „Melyiket akasszuk fel?” Elmenekülnek (→ tudós kocsis). b) Szálláskereső táltosok: legény és lány szállást kérnek, vacsorára tejet. Megmondják, hogy viaskodni mennek. Megjelölik a küzdelem helyét, ahol a háziak később kincset találnak. – Irod. Fazekas Ferenc: A „lidérc” és a „táltos” a szalontai nép hitében (Ethn., 1926); Végh József: Sárréti népmesék és népi elbeszélések (Debrecen, 1944); Szűcs Sándor: Az „égbenyúló fa” a sárréti néphitben (Ethn., 1945); Diószegi Vilmos: Adatok a táltos révülésére (Ethn., 1953). (Magyar Néprajzi Lexikon)

(Visited 98 times, 2 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: