Nyárvégi séta a Bősi Vízierőműnél

Bodó Imre kisfilmje.

A Bősi Vízierőmű Szlovákia legnagyobb teljesítményű vízierőműve (720 MW), mely a dunai vízműcsatornán épült fel, miután a mo.-i környezetvédők tiltakozásának eredményeképpen a (cseh)szlovák–magyar bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésétől a magyar fél az 1989-es rendszerváltást követően elállt (az államközi szerződést még 1977-ben kötötték). A ~ megépítése ellen az 1990-es évek elején Szlovákiában is intenzív tiltakozási akciókat folytattak a környezetvédők, sikert azonban nem értek el, Szl. a saját területén megépítette, majd 1992-ben üzembe is helyezte az erőművet. Az erőmű üzembe helyezését követően Szl. és Mo. a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult jogorvoslatért, amely 1997-ben mindkét felet elmarasztalta különféle jogsértésekért (az ítélet szerint Mo. jogtalanul szüntette meg az 1977. évi szerződést a vízlépcső megépítéséről, viszont Szl. jogtalanul helyezte üzembe a ~-vet).

Ősz eleji séta a Bősi Vízierőműnél

Bős (Gabčíkovo)

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák (1921); 5084, ebből 4598 (90,4%) magyar, 417 (8,2%) szlovák (2001) nemzetiségű. A: 4706 (92,6%) magyar, 310 (6,1%) szlovák (2001). V: 4630 r. k., 156 ref., 44 ev., 26 gör. kat. (2001). A második vh. utáni ->belső telepítések során ~-re erdőháti szlovák családok települtek. Az eredetileg késő reneszánsz Amade-kastély a 17. sz. végén épült egy középkori vízivár helyén, a 18. sz. közepén barokk-klasszicista stílusban alakították át. R. k. (Antióchiai Szt. Margit) temploma a 14. sz. közepén gótikus stílusban építették, a 18. sz. 2. felében barokkosították; historizáló stílusú zsinagógáját a 19. sz. végén emelték, tájháza 1985-ben létesült. Határában avarkori sírokat tártak fel. Bősi Hírmondó c. önkormányzati lapja 1996 óta jelenik meg. Az 1990-es évek elejére ~-nél épült meg a dunai vízlépcsőrendszer üzemvízcsatornájának erőműve. A 21. sz. elején magyar tannyelvű alapiskolával (Amade László Magyar Tannyelvű Alapiskola) rendelkezett. Ir. Presinszky Lajos (szerk.): Fejezetek Bős történetéből (1984); Végh Ferenc (összeállította): Beys-Bős. A község oklevelekkel alátámasztott kilencszáz éves küzdelmes fejlődésének története (1998).

(Forrás: A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona, Fórum Intézet 1918-tól; http://www.foruminst.sk)

További hasonló témájú videók