A Kerekasztal V. Országos Konferenciáján a civil szféra nyelvhasználati jogok érvényesítése érdekében indított kezdeményezéseit Boldoghy Olivér mutatta be.
Az alapdokumentum tartalma és elfogadásának mechanizmusa a Kerekasztal V. Országos Konferenciáján komoly vita tárgyát képezte. Néhányan elégedetlenségüket fejezték ki a minimummal és annak elfogadási folyamatával kapcsolatban.
A dokumentum megvalósításához civil összefogásra, valamint a politikai pártokkal való közös munkára van szükség, hiszen ez utóbbiaknak is elemi érdekét képezik a megfogalmazott célok – mondta Tokár.
A közelmúltban a magyarokat képviselő politikai pártok és a Kerekasztal megállapodott a szlovákiai magyar alapdokumentumban. A konferencián Öllös László Alapdokumentum és hogyan tovább? címmel tartott előadást
A Kerekasztal V. Országos Konferenciáján – Gyurgyík László demográfus A szlovákiai magyarság a 2011-es népszámlálás tükrében című előadása és Orosz Örs A népszámlálás térképei címü beszámolója után a következő programpont a témához kapcsolódó vita volt.
Orosz Örs A népszámlálás térképei címmel tartotta meg beszámolóját, amelyben bemutatta a Kerekasztal szakemberei által közelmúltban készített térképeket.
Gyurgyík László demográfus a 2011-es népszámlálás eredményeit elemezte és megállapította, hogy a nyelvhatáron és a nagyobb városokban jelentős mértékű az asszimiláció.
Žák-Malina Hedvig és ügyvédje, Roman Kvasnica kapta idén a Civil Társadalom Fejlesztéséért Díjat. A díjazottakat Vrabec Mária méltatja. Moderátor: Bauer Ildikó.
Aláírták Pozsonyban a Most-Híd, az MKP és a Kerekasztal képviselői "A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei" című dokumentumot.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának honlapjai, az azon induló társadalmi vitákhoz való hozzászólások lehetősége volt a IV. konferencia záró részének témája.
A vizuális kisebbségi nyelvhasználat dél-szlovákiai történetét bemutató „A kétnyelvűség Szlovákiában 1918-tól napjainkig” című kiállítást a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának diószegi konferenciáján nyitották meg 2011. december 10-én abban a Tevel Szállóban, amelynek cégtáblájáról szintén hiányoznak a magyar feliratok a kitelepítések ellenére 35%-nyi arányban még mindig magyarok lakta községben.