Na’Conxypan uralkodója – Gulácsy Lajos

Gulácsy Lajos Székely Aladár felvételén (közkincs)

A 90 éve elhunyt Gulácsy Lajos művészete a preraffaelitizmus magyar változata, hatott rá a szimbolikus szecesszió és az expresszionizmus, késői víziói már néhol a szürrealistákhoz közelítették életművét.

Lényegében autodidakta volt. Már 1899-ben bemutatták A szerénység laka című képét a Műcsarnokban. A budapesti Mintarajztanodában tanult két félévet, 1900–1901-ben mesterei Balló Ede és Loránfi Antal voltak. 1902-ben Rómában, majd Firenzében, 1906-ban Párizsban járt tanulmányúton.

A Mintarajziskolában igen rövid időt töltött 1900-ban, majd 1902-ben Rómába, 1903-ban Firenzébe ment, ahol beiratkozott az akadémiára. 1906-ban Párizsba utazott. 1908-as észak-itáliai útját követően írók, költők hívták Nagyváradra, kiállításakor megismerkedett Ady Endrével és későbbi barátjával, Juhász Gyulával.

Ekkoriban alakult ki új témaköre, a maga teremtette, Na’Conxypannak nevezett világ, amely képein, írásaiban egyaránt megjelent.

1913-ban Padovában járt, 1914 tavaszától egy évig Velencében élt. Kapcsolata az aktivistákkal 1918 körül csupán életrajzi momentum, művein nem hagyott nyomot.

1922-ben gyűjteményes kiállítása volt, de a világháború feszültségei, félelmei hatására felszínre került elmebaja ekkor már nem engedte a civil életbe való ideiglenes visszatérését sem.

Művei a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában és magángyűjteményekben vannak, 12 képét őrzi a székesfehérvári Deák Gyűjtemény. Őriz tőle alkotásokat a Janus Pannonius Múzeum Pécsett és a miskolci Herman Ottó Múzeum.

Fent: Juhász Gyula: Gulácsy Lajosnak – elmondja: Szegvári Menyhért • készítette Révész Ferenc (2014)

Schubert Éva előadásában

Na’Conxypan

Na’Conxypan Gulácsy Lajos által kitalált világ, ahová a művész szkizofréniája előrehaladásával egyre inkább elvágyódott. A képzelete által teremtett meseországot nem csak megfestette, hanem novellákban is megírta. Na’Conxypan nyelvéhez még szótárt is szerkesztett. Az észak-olasz kisvárosra emlékeztető környezetet groteszk emberalakok népesítik be.

„Piripiri nagyherceg, Nol-Hoy unokaöccse, Édesfagyökér ország ura vígan piruettezett a pogácsából épített kastély előtt. Háromszögletű kalapocskáját emelgette. Holdkifli kisasszony vígacskán üdvözölte a paprikapiros torony mögül.”

Kapcsolódó:

Csokonai Színház
Galambos Péter-Kovács-Cohner Róbert: NA’CONXIPÁNBAN HULL A HÓ

Gulácsy Lajos „Luigi” – Kristán Attila
Sylvio – Mészáros Tibor
Katharina – Ráckevei Anna
Pauline, Higilinda – Újhelyi Kinga
Hilli – Szalma Noémi
Anya – Oláh Zsuzsa
Palavinci Gróf – Csikos Sándor
Filippo Garay – Nagy Tamás
Apa, Hutterton, Ápoló, Orvos, Katona – Dánielfy Zsolt
Bam, Francesco, Katona, Ápoló – Jámbor József
Na’conxypani lány – Szanyi Sarolta
Na’conxypani lány – Edelényi Vivien
Na’conxypani fiú, zenész – Dargó Gergő

Súgó: Lezó Ádám
Ügyelő: Kató Anikó
Rendezőasszisztens: Sóvágó Csaba
Díszlet: Galambos Péter
Grafika: Kiss Beatrix
Jelmez: Kárpáti Enikő
Szerzőtárs és dramaturg: Kovács-Cohner Róbert
Zene (dalok): Melis László

Rendező: Galambos Péter

Ősbemutató: 2012. november 30.

Víg Kamaraszínház

További hasonló témájú videók