Egy emberközpontú nyelvművelő: Lőrincze Lajos

1915. november 24-én – 105 éve – született Lőrincze Lajos nyelvész, nyelvművelő, akit a legtöbben a 40 éven át folyamatosan működő Édes Anyanyelvünk című rádióműsorból ismernek. Nevéhez kötődik a mai anyanyelvi mozgalmakat is megalapozó emberközpontú nyelvművelés. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy ő nyerte meg az első magyar szépkiejtési versenyt, vagy hogy kutatásai során a Kárpát-medence szinte minden magyarlakta vidékét bejárta.

„Nyelvművelésünk mostani szemléletét én emberközpontúnak szoktam nevezni, a régebbi nyelvközpontúval szemben. Emberközpontú – két szempontból is. Először: a nyelvi jelenségeket a nyelvet beszélő ember, a társadalom érdeke, célja szempontjából nézzük; a társadalmi hasznosság, felhasználhatóság dönt a helyes és helytelen, a jó és rossz kérdésében (…) Másodszor: a nyelvművelés tárgya nemcsak, sőt manapság főként nem a nyelv, hanem az ember. Legalábbis így kellene lenni.”

„Elgondolkoztam, miért is tudom hitelesen csinálni, amit csinálok. 1. Szeretem a munkámat. 2. Hiszek abban, amit csinálok, s amit mondok. 3. Mindig az igazság érdekel, azt szeretném feltárni és 4. érthetően, vonzóan átadni, hogy más is úgy higgye. 5. Tárgyilagos voltam és vagyok, az elfogultságok, dogmák ellen harcolok. De azért nem teljesen elfogulatlanul. Nem egyforma számomra minden nyelv.”

Kányádi Sándor: Magyar históriai pillanatokra

(Lőrincze Lajos emlékére)

porában is áldott kiért
és ezerszer áldott ki által
akár a szív fölött a vért
szembefeszült a másvilággal

meg akkor váltódott e nép
és küldetését akkor kapta
mikor a röggel az igék
magyarul hulltak a halottra

hazánkká akkor lett örökre
ez a sokszor ege-se-földje
töredékes nyelvünk-honunk

s a jövendőbe glóriával
léptünk a nyitott síron átal
mondván por és hamu vagyunk.