Fedák Sári, a János vitéz és az irredenta

140 éve született Fedák Sári a kárpátaljai Beregszászon. Rákosi Szidi színiiskoláját végezte, 1899-ben Pozsonyban kezdte pályáját, majd a budapesti Magyar, a Víg-, 1902-től a Király Színház tagja. Ezután Berlinben, Bécsben, Londonban, Párizsban lépett fel. 1909–1914 között a Király, 1915–1919 között a Magyar, illetve a Vígszínház művésznője. A Tanácsköztársaság alatt a forradalmi eszmék mellett állt ki, ezért 1919 után Bécsben játszott, majd társulatával az USA magyarlakta részein turnézott. A húszas évek közepén hazatért és szinte az összes budapesti magánszínházban fellépett, legtöbbször a Vígszínházban játszott. 1940–41-ben a Magyar, 1942–1944 között az Új Magyar Színház tagja volt. 1944–45-ben a bécsi Donausender rádióban szerepelt, ezért 1945-ben a Népbíróság előbb két évre, másodfokon nyolc hónapi börtönre ítélte. Büntetésének letöltése után kitelepítették és Nyáregyházán élt.

Hosszas együttélés után 1922. október 11-én hozzáment Molnár Ferenc íróhoz, akitől 1925-ben elvált.

Szerepelt az első magyar filmben az 1901-es A tánc-ban. Több némafilm női főszerepét játszotta. Hangosfilmen idősebb, határozott asszonyokat formált meg. 1933-ban saját írásából, vagyona nagy részének feláldozása árán egy nagyszabású, de mérsékelt sikerű irredenta hangvételű filmet készített (Iza néni), amelynek címszerepét is ő játszotta.

Kapcsolódó:

Pénzért csak velem hált” – Fedák Sári nagy szerelme

Fedák Sári, a János vitéz