Odüsszeusz hazatérése – két rendezőnő alkotása
Az operairodalom egyik legelső darabja. Claudio Monteverdi 1640-ben, Velencében komponálta Odüsszeusz hazatérése című művét. A Théâtre des Champs Elysée társulatának előadása az itáliai barokk hajnalát idézi.
A cseh mezzoszoprán, Magdalena Kožená lenyűgöző alakítást nyújt Pénelopé szerepében.
„Amikor átolvastam a szerepet, amit most éneklek először, azt gondoltam, hm, ez egy kicsit unalmas. Azon siránkozik, hogy 20 éve nincs otthon a férje, és amikor végre megérkezik, még csak fel sem ismeri, pedig a többiek mondják, hogy ő az. Ebben a produkcióban annyit változtattunk a figurán, hogy természetesen azonnal ráismer a férjére. Amikor azonban a férfi mindenkit lemészárol, kijelenti, hogy ez nem ő, »ez nem az én 20 éve megismert férjem«, és így sokkal érdekesebbé válik a játék”– magyarázta Magdalena Kožená.
Rolando Villazón játssza Odüsszeuszt. A francia-mexikói tenor barokk odüsszeiája Monteverdivel 12 éve kezdődött Emmanuelle Haïm karmester unszolására.
„Először nemet mondtam: »Ez nem az én világom.« Erre ő mesélt nekem a korabeli költészetről és persze a zeneszerzőről, játszott egy kicsit a csembalón, és így tovább. Fél óra múltán pedig megkérdezett: »Nos?♫« Azt válaszoltam: »Ide hallgass, öt perc után még a heavy metalra is igent mondtam volna – mesélte Villazón. – Monteverdi színház. A puszta ének egy idő után monotonná, érdektelenné válik. El kell játszani a szerepet, játszani kell a hangoddal. Vannak olyan hangok, amiket más repertoárban nem alkalmaznánk. Ám ha a partitúra, a dráma megkívánja, akkor bizony muszáj kilépni a komfortzónából, és keresgélni kell.”
Az is igen ritkán fordul elő az opera világában, hogy két nő rendezzen egy darabot. Az Odüsszeusz hazatérését Emmanuelle Haïm mellett Mariame Clément álmodta színpadra. A szellemes előadást kortárs és antik utalások színezik.
„Sosem dolgoztam még egyszerre két női rendezővel. Nagyon élveztem. Azt gondolom, hogy tökéletesen megértjük az általam megformált asszonyt, aki szép lassan beleöregszik abba, hogy a férjére vár – mesélte Magdalena Kožená. – Végtelen megnyugtató, konstruktív, szelíd munkafolyamat volt, ami az operaprodukciókra nemigen jellemző. Csodálatosan éreztük magunkat. Mindig így kellene dolgozni.”
Forrás: Euronews; Théâtre des Champs-Elysées
