Vacskamati halálára

Vathy ZsuzsaSzombatra virradó éjszaka tragikus hirtelenséggel, 76 éves korában elhunyt Vathy Zsuzsa, József Attila-, Márai Sándor- és Prima-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Írószövetség tagja.

Vathy Zsuzsa 1940. április 15-én született Pápán. Pápán érettségizett, a Türr István Gimnáziumban 1958-ban. Elvégezte a Veszprémi Vegyipari Egyetemet olajmérnök szakon, majd 1965-ben vegyészmérnök lett a százhalombattai olajfinomítóban. Első novellája 1968-ban jelent meg, 1970-től újságíró, 1986-tól a Képes 7 gyermekrovatának szerkesztője, 1990-92 között a Kortárs prózarovatának szerkesztője, 1992-től szellemi szabadfoglalkozású, szabadúszó író volt.
 

Édesapja Vathy Gábor ügyvéd, édesanyja Sághi Magda tanítónő. Édesapja első generációs értelmiségiként beindította ügyvédi irodáját, az Esterházy Tamás által kedvezményes áron kiparcellázott földekből pedig 70 holdat vásárolt, hogy megalapozza későbbi családja életét. Foglalkozása és „vagyona” azonban alapot szolgáltatott arra, hogy a „nép ellenségének” tekintsék, és 1958 után passzivitásba szorítva élje életét, ami kihatott Vathy Zsuzsa sorsára is. Családja történetét Curriculum vitae (Kortárs Kiadó, 1995) című írásában foglalta össze.

Önéletrajzi fogantatású műveiben a gyermek- és ifjúkor, a nemzedéki ellentétek, a fiatalság helykeresése, az életmódváltás nehézségei és kudarcai foglalkoztatták.

Főként kisregényei lettek sikeresek, közülük a legismertebb a Ki látott rétisast? (1984). Több elbeszélés-kötete is megjelent, például az Adjál nekem vasfogat (1973), Lúdtalpbetét Adonisznak (1977), Az ősi háztető (1980), Éjjel a fűben (1985), Szívrepesve (1989) és a Túlélés románcai (1991). Riportjait az Úgy hívtak, hogy nyúlpatikus (1983) és a Kvarcóra, ír himnusszal (1985) című kötetekben gyűjtötte össze. További művei: Itthon vagyok (1987), Beszélő kert (1993), Itt a szépséget nézzük (1995), Búrkifli (1997), Kalandregény (1999), Gördeszkák és űrdeszkák (2000), Angyalhíd (2003), Herend, az más (2006), Életünk, halálunk (2007), Angolpark (2009), Columbo autója (novellák a cigány kultúra köréből, 2011), Kávérajzok (kisregény, 2013), Az élet vásárcsarnoka (elbeszélések, 2015).

Férje, Lázár Ervin Kossuth-díjas író volt. Házasságát, a két író közös sorsát, sorsközösségét Életünk, halálunk (2007) című drámai vallomásában örökítette meg. Vacskamati figurájának ő (Macska Vathy) a névadója…

 

A József Attila-díjat 1986-ban kapta meg, és ugyanebben az évben elnyerte a Móra Ferenc Könyvkiadó nívódíját és Az Év Könyve jutalmat. 1990-ben a Magvető Könyvkiadó nívódíjasa lett. A Nagy Lajos-díjjal 1995-ben ismerték el, a Szobotka-díjat 1996-ban kapta meg. 2010-ben négy évtizedes prózaírói munkájáért és az Angolpark című novelláskötetéért Márai Sándor-díjat kapott. 2013-ban Prima-díjjal ismerték el. 2015-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült.

A Literán többek között olvasható tőle egy napló, hét részben, és megtekinthető egy felvétel az Írómozi egyik eseményéről, amelyen François Truffaut Jules és Jim című filmjéről beszélgetett vele a Litera szerkesztősége: 

Forrás: MTI/Litera.hu/MMA


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


...

Tags:


A bejegyzés trackback címe: http://www.televizio.sk/2017/01/vacskamati-halalara/trackback/


Most itt van: Home // Nagyvilág, Videók // Vacskamati halálára




Ez is érdekelheti:


© Magyar Interaktív Televízió





© 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
Edited by Microgramma