„Ki ez a barbár zseni?”

Aba-Novák Vilmos portrén és szoborban (Forrás: Wikipédia; Köztérkp)

130 éve ezen a napon született Aba-Novák Vilmos festő, grafikus, a „római iskola” művészcsoport tagja. Kedvelt témája volt a vásárok és a cirkuszok világa (Cirkusz). Freskókat is készített (a szegedi Hősök kapuja).

Aba-Novák Vilmos a két világháború közötti magyar festészet egyik legfontosabb mestere volt. Pályaválasztásakor érte az I. világháború és több esztendős katonai szolgálat, melynek során jobb karja hónapokra lebénult. De szívósságának, elhivatottságának és szorgalmának köszönhetően végül a honi modern művészet kiemelkedő zászlóvivője lett.

Grafikusként, festőként és freskófestőként egyaránt nagyot alkotott, művei a hétköznapi élet élményeit, érzéseit és dinamizmusát hirdetik páratlanul játékos, színes és egyedi formában.

Az anekdota szerint, amikor 1937-ben bemutatták egyik művét a párizsi világkiállításon, Pablo Picasso felkiáltott: „Ki ez a barbár zseni?”

A MESÉLŐ FESTŐ – Bellák Gábor és Molnos Péter művészettörténészek beszélgetése a Magyar Nemzeti Galéria kisfilmjében.

Genthon István, a magyar művészettörténet kiemelkedő ismerője, „magános bolygó”-nak nevezte a festőt, utalva ezzel arra, hogy bár életműve jellegzetesen XX. századi, sok mindenben eltér korának irányzataitól. Festészetének állandó eleme az életöröm és dekorativitás mellett a groteszk is, melyek a cirkuszi témájú festményein összegződnek. Alkotásai olyan érzetet keltenek, mintha ténylegesen ott lennénk a társasági eseményeken és magunk is elvesznénk benne. Vajon mit lát két szakavatott művészettörténész a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található képekben? A Találkozás a Körhintánál című kisfilm beszélgetéséből megtudhatják!

VIDEÓ: Szántó András
Zene: Bartók Béla: Allegro Barbaro, 1911
Előadó: Hegedűs Endre