Hernádi Miklós és az örök rejtélyek

80 éve ezen a napon született Hernádi Miklós (1944–2020) magyar művészeti író, szociológus, műfordító, ő fordította pl. a közismert Murphy törvénykönyvét.

Sokoldalú és nyugtalan alkotó egyéniség volt, újságcikk, esszé, regény, tanulmánykötet egyaránt kikerült keze alól. Egyesületeket, folyóiratokat alapított, konferenciákat szervezett, haláláig szenvedélyes érdeklődéssel kutatta az örök rejtélyt jelentő zsidóság történetét, szociológiáját.

Ő volt Randolph Braham: A magyar holokauszt c. könyvének egyik fordítója, de foglalkoztatta az elvált férfiak helyzete, a zsidó vicc és a magyar-zsidó együttélés problémája is.

Legismertebb könyve talán az 1976-ban megjelent, és a maga korában nagy visszhangot kiváltott, rendkívül eredeti közhelyszótár, amely későbbi korok történészei, társadalomtudósai számára is betekintést enged a kor nyelvi kultúrájába.

1962–1967 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának angol szakán tanult. 1967–1969 között a Központi Fizikai Kutatóintézet nyelvtanára. 1969–1973 között az Élet és Irodalom, valamint a Valóság folyóirat munkatársa. 1977–1980 között a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa.

1980–1989 között a Gondolat Könyvkiadó társadalomtudományi szerkesztője. 1989–1992 között a Szombat folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott. 1992-ben a Kommentár szerkesztője, és a Magyarországi Zsidó Fórum egyik alapítója volt. 1998–2001 között a Magyar Tudomány felelős szerkesztője.

Videó: Hernádi Miklós: Lehet-e a versenyhátrány zsidó identitásképző mozzanat a XX. század magyarországi képzőművészetében? • teljes előadás; Forrás: JCC Budapest – Bálint Ház, 2014

Kapcsolódó:

„KÉTSZER OLYAN JÓNAK KELL LENNI”

HERNÁDI MIKLÓS: KILÖKŐDÉS