150 éve született Flesch Károly

Közvetlenül a Flesch Károly világhírű magyar származású hegedűművész és -tanár halála utáni évben rendezték meg először Londonban a neves Carl Flesch International Competition zenei versenyt a Guildhall School of Music and Drama szervezésében, mely a hatvanas évekre a világ egyik legrangosabb zenei versenye lett. Néhány évben párhuzamosan brácsajátékosok is indultak. (A londoni verseny pénzhiány miatt 1992-ben megszűnt.)

Baden-Badenben 1964 óta rendezik meg a Carl Flesch-Akademie-t az egykori nyári kurzusokra emlékezve.

Magyarországon szülővárosában, Mosonmagyaróváron 1985 óta kétévente rendezik meg a Flesch Károly Nemzetközi hegedűversenyt fiatal tehetségek részvételével. 1994-ben, halálának 50. évfordulóján a város hazahozatta hamvait, és az izraelita temetőben helyezte el. Emlékét a szülői házon 1983 óta Rieger Tibor domborműve, a Flesch Károly Kulturális Központ és egy lakótelep neve őrzi.

Tehetségét először két zeneoktatója, Schöll Mihály és Kern Károly ismerte fel. 1883-ban anyja Bécsbe vitte, a Levi Konzervatóriumban tanult Adolf Backnál. Ez év végén sikeres koncertet adott szülővárosában és Magyaróváron. 1885-ben Josef Maxintsak, a következő évben Jakob Grün növendéke lett. Tanulmányait Párizsban magánúton Martin Marsicknál, a Conservatoire-on Eugène Souzay-nél folytatta 1890 és 1894 között, ahol végzéskor első díjat kapott.

1895-ben lépett fel először Bécsben, majd német körút, Budapest, Prága következett. 1897-től Bukarestben tanított és a királyné vonósnégyesének primáriusa volt. 1903-tól öt éven át az amszterdami konzervatórium tanára volt. 1905-ben nagy feltűnést keltő koncertsorozatot tartott háromszáz év hegedűzenéjéből Berlinben.

1906-ban házasságot kötött, és két év múlva családjával a német fővárosba költözött. Magánórákat adott és Arthur Schnabellel duót, majd Jean Gérardyval kiegészülve világhírűvé váló zongoratriót alakított (Gérardyt 1914-ben Hugo Becker, Schnabelt 1921-ben Carl Friedberg váltotta.)

1914-ben és 1923–24-ben koncertkörutakat tett az Egyesült Államokban. 1920-ban az elszegényedett német muzsikusok megsegítésére hozott létre szervezetet (Hilfsbund für deutsche Musikpflege).

A következő évben mesterkurzust tartott a berlini zeneművészeti főiskolán. 1924 és 1928 között az újonnan alakult philadelphiai Curtis Institute hegedűprofesszora, nyaranta Baden-Badenben fogadott magántanítványokat. Legjelentősebb zenepedagógiai művét, a kétkötetes A hegedűjáték művészete címűt 1923 és 1928 között írta.

Amerikából visszatérve Flesch Károly a berlini Zeneművészeti Főiskola tanára lett, nyaranta folytatta az oktatást Baden-Badenben. 1930-ban a Flesch-család felvette a német állampolgárságot (a magyar megtartása mellett). A náci hatalomátvétel után, 1934. szeptember 30-án otthagyta a főiskolát, 1935. június 20-án megfosztották német állampolgárságától. Londonba menekült a család, felesége révén Flesch rendszeresen kapott hollandiai felkérést. Amikor 1940 májusában a németek elfoglalták az országot, nem engedték visszatérni Londonba vagy máshová utazni. 1942-ben Kresz Géza és Dohnányi Ernő segítségével Budapestre utazhattak Hágából. Nagy sikerű koncertet adott a Városi Színházban, előkészítette Bach két hegedűversenyének új kiadását Weiner Leóval. 1943 áprilisában Svájcba utazott családjával, ahol Ernest Ansermet segítségével a Luzerni Konzervatórium tanára lett, itt is halt meg.