A velünk élő Kodály Zoltán

Kodály tanár úr gyerekek körében
Kodály tanár úr gyerekek körében

55 éve hunyt el Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja a magyar–flamand–cseh–morva felmenőkkel rendelkező Kodály Frigyes (1853–1926), a kecskeméti vasútállomás teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn, anyja pedig zongorán játszott és énekelt.

A galántai népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, s beiratkozott a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar–német szakára, valamint felvételt nyert az Eötvös Kollégiumba, ahol Balázs Béla volt a szobatársa. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Zenei tanára Koessler János volt. Az iskola hangversenyein bemutatták c-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Erről később megjelent legelső (igen jó) kritikája egy pozsonyi lapban. 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát. Szeptemberben újból beiratkozott a Zeneakadémiára, önkéntes ismétlőként.

Így indult a pályája ennek a művelt, nagyszívű, minden nép hagyományaira figyelő kiváló zenetudósnak. Rá emlékezünk.

A galántai Kodály Zoltán Alapiskola Gyermekkara 1965-ben alakult, alapítója és karnagya Balogh Csaba volt. Járási versenyek rendszeres résztvevői, többször jártak a Mládež spieva kerületi versenyen is. A Csengő Énekszón 15 alkalommal vettek részt. Vendégkórusként felléptek a Kodály Napok összes évfolyamán.

Műsorukon:

  • Várnai Ferenc-Babits Mihály: Mindenik embernek
  • Giovanni Pierluigi da Palestrina-Nádasdy Katalin: Egy márványszoborhoz
  • Bárdos Lajos-Dr. Márkus Miklós: Szellő zúg
  • Kodály Zoltán: Nagyszalontai köszöntő
  • Kocsár Miklós-Nagy László: Adjon az Isten

Zongorán kísér: Hasák Edit.

 A felvétel a XVII. Csengő Énekszó kórusversenyen készült 2019. május 9-10-én Érsekújvárban. 

Amennyiben érdekli Önöket a téma, kérjük, tekintsék meg az alábbi, 2018-ban készült dokumentumfilmet is!

Kodály Mindenkié – dokumentumfilm a Kodály-módszer nemzetközi sikereiről (2018)

A Kodály-módszert általában olyan jelzőkkel társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője.
De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e miként tekint a világ erre az örökségre?

A dokumentumfilmből megismerhetjük a módszer nemzetközi diadalútját, sikereit Kínától Európán át az Egyesült Államokig. Kiváló zenepedagógusok, zeneművészek mesélnek arról, hogyan változtatta meg tanításukat, a zenéről vallott gondolataikat, amikor találkoztak Kodály filozófiájával, és megértették rendszerének mély humanizmusát.

Kodály zenepedagógiai hagyatéka a magyar kulturális örökség egyik ékköve, és 50 évvel halála után a módszere élőbb és fontosabb, mint valaha. A szakma egyik amerikai doyenje így fogalmazott: „A 20. században semminek sem volt akkora hatása a zenei nevelésre, mint a Kodály Zoltán nevével fémjelzett pedagógiának.”

A világ irigyel bennünket azért a zeneoktatási rendszerért, amit Kodály és munkatársai hoztak létre. Egy dolgunk van, megőrizni és továbbvinni mindezt.

100 perces dokumentumfilm magyar felirattal.
Rendezte: Kékesi Attila, Papp Gábor Zsigmond Operatőr: Kékesi Attila, Lovasi Zoltán
B operatőr: Bíró Attila, Csepeli Eszter Hang: Bányay Gábor Vágó: Pap Levente

Forrás: Liszt Academy Budapest

 

 

 

 

(Visited 56 times, 6 visits today)

További hasonló témájú videók