Itt a kikelet! (Pont most!)

Ősi magyar nevén Kikelet hava, a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.A tavasz első hónapjáról azt mondják:

 „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”

– azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart.

Csillagászati értelemben a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását.

2021-ben ez az időpont március 20., 9:38 UTC (magyar idő: 10:38).

Ez érdekes lehet, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség napja (az északi félgömbön) közismertebben március 21. Ez a jeles nap sok ismeretterjesztő és tankönyvben is így szerepelt pár éve még. Pedig ebben az évszázadban 2011-ben fordult elő utoljára, hogy térségünkben a naptár március 21-ét mutat a csillagászati tavasz kezdetének időpontjában!

Miért?

Egy sziderikus év hossza, azaz az az időtartam, ami alatt a Föld egy teljes kört tesz a Nap körül 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, de ez nem egyezik meg azzal az időtartammal, ami eltelik pl. két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között (tropikus év), ami „csak” átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc. A jelenleg használatos naptár megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható ugyanis, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.

A naptárkészítés nehézségét az okozza, hogy egy (naptári) év csak egész számú napból állhat. Köztudomású, hogy ezért vannak szökőnapjaink, ill. szökőéveink. Ha három 365 napos évet mindig egy 366 napos követ, akkor a naptári év átlagos hossza 365 nap 6 óra. Ez volt az évszázadokig használt Julián-naptár alapja (az elnevezés Julius Caesarra utal, az ő idejében vezették be ezt a rendszert). Csakhogy így 11 perc és 15 másodperc eltérés mutatkozik a tropikus évhez képest (ennyivel hosszabb a Julián-naptár szerinti átlagos év), ami talán nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly elcsúszást okozott.

A tropikus év 365 és egynegyed napos hossza azt jelenti, hogy amikor két egymást követő tavaszkezdet között nincsen szökőnap, akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a napéjegyenlőség, mint az elsőben. 365 nap elteltével ugyanis még várni kell egy picit (szűk 6 órát) a Földre, hogy megérkezzen abba a helyzetbe, amikor a Nap az Egyenlítő „fölé” ér. Ha azonban szökőnapot iktatunk be, akkor naptárunk csak 366 nap után tér vissza ugyanahhoz a dátumhoz, viszont ekkor már kb. 18 órával meghaladtunk egy tropikus évet, ezért az évszakváltások ilyenkor visszacsúsznak (bő) 18 órát.

Vezető videó:

Vers: Füzesi Magda
Zeneszerző, ének, a bevezető vers írója: Juhász Katalin
Közreműködik: Temesvári Gergely

Vivaldi: Négy évszak – Tavasz:

(Visited 22 times, 3 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: