A Tűzmadaras Milij Balakirev

Milij Alekszejevics Balakirev (1837–1910) orosz zeneszerző, karmester, tanár és zongorista 1856-ban lépett fel először nyilvánosan, amikor fisz-moll zongoraversenyének első tételét játszotta.

1858-ban jelentek meg első kompozíciói, 12 dal. 1857-től Balakirev vezetése alatt kezdett dolgozni Kjui, majd a következő évben Muszorgszkij, 1861–62-ben pedig Rimszkij-Korszakov, illetve Borogyin is csatlakozott hozzájuk. Az orosz Ötök néven közismertté vált – részben autodidakta zeneszerzőkből álló – körnek Sztaszov 1867-ben a Mogucsaja kucska (Hatalmasok kis csapata”) nevet adta. A Glinka által kezdeményezett törekvéseket folytatták, tehát egy új, az orosz népzene sajátosságait felhasználó zenei nyelv kialakításán fáradoztak. Műveikben alkalmaztak keleties és spanyol-mór elemeket is.

Balakirev három kaukázusi tanulmányutat tett (1862, 1863, 1868), s tapasztalatait többek között Tűzmadár című operatervében és Iszlamej című zongorafantáziájában vetette papírra.

1862-ben Lomakinnal közösen Szentpétervárott megalapította az Ingyenes Zeneiskolát, amelynek 1868-tól igazgatója lett.

1867 telén Prágában a Nemzeti Színházban Glinka Ruszlán és Ludmilla című operáját vezényelte, ezt követően pedig két évig a pétervári Orosz Zenei Társaság karmestereként működött. 1871-ben lelki válságba került, amelynek során vallási rajongóvá vált: nyilvános szerepléseit, zeneszerzői tevékenységét felfüggesztette, barátaitól és zeneszerzőtársaitól eltávolodott. Csak az évtized vége felé tért vissza a zenei életbe; 1881-től újra az Ingyenes Zeneiskola igazgatója és zenei irányítója lett. 

Színpadi művei a már említett Tűzmadár című opera, valamint egy nyitány és kísérőzene Shakespeare Lear király című tragédiájához. Zenekar számára két zongoraversenyt (fisz-moll, Esz-dúr) és két szimfóniát (C-dúr, d-moll) írt, ezen kívül Tamara című szimfonikus költeménye és h-moll szvitje kiemelkedő. B-moll zongoraszonátáját 1855-ben írta, egyéb szólózongora-darabjait túlnyomórészt életének utolsó évtizedében komponálta. Számos vallásos kórusművet és saját műveinek kórusra való átiratát, dalokat és kamarazenét hagyott az utókorra. Műveinek nagy hányadát népzenei feldolgozások alkotják.

(Visited 17 times, 1 visits today)
%d blogger ezt szereti: