75 éve született Halmos Béla

Halmos Béla (1946–2013) kisgyermek kora óta zenélt, a népzenével komolyabban 1969 óta foglalkozott. Előadóművészként kezdetben a Sebő-Halmos duó tagjaként, majd a Sebő együttes alapítótagjaként tevékenykedett. 1991-től volt a Kalamajka Együttes prímása. 1972 és 1979 között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla Néptáncegyüttesének volt zenekarvezetője. Elindulásától kezdve tevékenyen részt vett a táncházmozgalomban – zenészként, oktatóként, szervezőként, […]

A húsvét története

A húsvét, az „ünnepek ünnepe” a keresztények legnagyobb és legrégebbi ünnepe. Kezdetben a zsidókkal együtt Niszan hónap 14-15-én ünnepelték. A zsidók húsvétja mozgó ünnep volt, azaz a holdévet követő naptár miatt a hét bármely napjára eshetett. Ezt az őskeresztények is átvették, annak ellenére, hogy a polgári életben a napévet követő naptárt használták. Videó forrása: Adeia […]

„Szép jelen, szép csillag, szép napunk támadt”

A „Szép jelen, szép csillag, szép napunk támadt” című tárlat a Dinnyési Hagyományőrző Központban tekinthető meg, a jelenlegi járványhelyzetben az épületen kívülről is, a főépület körbejárásával, az üvegfalakon keresztül.   A decemberben rögzített online tárlatvezetést Viasz Zoltán sárbogárdi sípfaragó kézműves, a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület elnöke vezeti.   Lent a megnyitó felvétele.       […]

Vízkereszt, Három király járás

Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. A Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-re esik, és tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet. A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, a Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-re esik, és tizenhárom nappal később ünneplik […]

Pilinszky János: A fényességes angyal is

Pilinszky János: A fényességes angyal is című versét advent alkalmából a Szentesi Református Egyházközség Zenekara előadásában hallgathatják meg. Énekel a nagykaposi Urbán Csongor. A zenekar: Nyíri Dánielné – basszusgitár, vokál Óvári Tímár Sándor – szólógitár Tóth Tamás József – akusztikus gitár Bereczky Zsolt – ütőhangszerek Árvai Zoltán – zongora   Pilinszky János: A fényességes angyal […]

Vallásháborúk történelmi terekben (Hagia Sophia)

Péntektől mecsetként működik a világörökség részét képező hajdani ortodox bazilika, az isztambuli Hagia Sophia (ejtsd: ajaszofia) székesegyház. Az lenne a csodás, ha a kiváló akusztikájú történelmi terekben éteri muzsika zengene, nem vallási ideológiák feszülnének egymásnak újra meg újra.

„A pünkösdi rózsa nyárba virágozik”

Mindenkinek szép pünkösdöt, kinek-kinek ízlése szerint.

Húsvétvasárnapi istentisztelet a nagykaposi református templomból

Húsvétvasárnapi istentisztelet a nagykaposi református templomból. Igét hirdet: Pándy Árpád lelkész.

445 éve született Szenczi Molnár Albert

Szenczi Molnár Albert magyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító 445 éve született Szencen. Munkásságának egyik nagy elismerése, hogy arról dicsérettel emlékezett meg Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja.

Gombaszög 2019 – Isten tudja… (2)

2019. július 17-én, szerdán az Érthető Élet sátor adott helyet az  Isten tudja… című vallásközi kerekasztal-beszélgetésnek a Gombaszögi Nyári Táborban. A beszélgetés témája a vallásokról kialakult sztereotípiák és azok igazság- vagy hamisságtartalma volt, de a közönség is részt vett a beszélgetés menetének irányításában.

Gombaszög 2019 – Isten tudja… (1)

2019. július 17-én, szerdán az Érthető Élet sátor adott helyet az  Isten tudja… című vallásközi kerekasztal-beszélgetésnek a Gombaszögi Nyári Táborban. A beszélgetés témája a vallásokról kialakult sztereotípiák és azok igazság- vagy hamisságtartalma volt,

Pünkösd

A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, az ünnep a húsvétot követő 50. napon kezdődik.

„Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján”

Ezen a napon az iskolás gyermekek csapatostul házról házra járva verbuválták az iskolába a gyerekeket. A katonai toborzás mintájára a szereplők gyakran különféle katonai rangokat viseltek, „szent Gergely vitézeinek” is nevezték őket.