Egyórányi színezett film az 1920-as évek Magyarországáról

A magyar film születéséhez kötődően két ismeretlen filmanyag került elő a húszas évek Magyarországáról 2019-ben. Csaknem 100 éve francia operatőrök járták a magyar falvakat és városokat, hogy megörökítsék az ott élők mindennapi életét. A tekercseket a 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton szakmai programján mutatta be a holland filmarchívum.

A riportfilmek mindegyikét a legendás francia Pathé filmgyár készítette a húszas évek elején, és elsősorban vidéki életképeket mutatnak be. A képsorokon Móricz Zsigmond világa elevenedik meg, regényeinek alakjai néznek ránk a filmkockákról, és az ő mindennapjaikat láthatjuk a Debrecen környéki tanyákon, vagy éppen a város utcáin, piaci forgatagában.

Rendező: ismeretlen | Production Country: Gyártó: Franciaország | Év: 1926 | Gyártó: F: (Franciaország) | FLM29457 | Film az EYE (Amszterdam) gyűjteményéből – https://www.eyefilm.nl/en

1. Festői viseletek a mezőkövesdi piacon: a mezőkövesdi templom, vasárnapi népviseletbe öltözött emberek, egy feketébe öltözött nagymama könnyeket töröl a szeméből. Férfiak hímzett kabátban, lányok hímzett szoknyában és testben. Gyerekek élénk színű, hímzett ruhákban. Házas nő frizurája. [Pathé revue n ° 4 – 1926]
2. Magyar tánc: néptáncoló fiatalok. 1926.
3. Lakodalom Debrecen környékén: házasságkötési szertartás, zene és tánc a lakodalom után.
4. Magyar hímzőmunkások Mesekovásdon. Lovakat tenyésztenek a Hortobágy hatalmas síkságán. A vadlovakat magyar „cowboyok” fogják be és szelídítik meg. 1926.
5. Sertéstenyésztés Magyarországon: a hortobágyi puszta területén is tenyésztenek sertéseket. [Pathé revue n ° 13 – 1926].
6. A Kárpátaljáról: Kassa városa 1382-ből származó gótikus székesegyházzal (Szent Erzsébet-székesegyház) és színházzal. Egy kárpáti falu főutcája, fonó parasztasszony. Koldusok / csavargók Magyarország e szegény részén. 1926.
7. Az egykori Ausztria-Magyarországról: néhány népviselet a Kárpátaljáról. Morvaországban minden falunak megvan a maga viselete, példák Uherské Hradiště-ről. [Pathé revue n ° 25 – 1927].

Az 1927-es, Magyarországról készült félórás országimázsfilmben felbukkan Budapest is, amelynek legnépszerűbb helyszínei mellett láthatunk néhány kevéssé ismert részletet is a városból.

A tekercsek az elmúlt években kerültek hollandiai magángyűjteményekből a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum igazgatósággal szoros együttműködésben dolgozó amszterdami EYE Filmmuseumba, ahol már eddig is számos elveszettnek hitt magyar némafilmet találtak meg, köztük a világhírű Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1918-as Az utolsó hajnal című drámáját.

Külön érdekessége a filmanyagnak, hogy egy részük a francia mozikban oly népszerű kézi színezési eljárással készült, ami azt jelenti, hogy a fekete-fehér kópiákat utólag vegyszeres festékkel színezték kockáról-kockára. A fellelt felvételeken kívül nem tudunk más olyan magyar vonatkozású filmről, amely hasonló eljárással készült volna. A színezés oka ugyanakkor nyilvánvaló, hiszen a messze földön híres mezőkövesdi hímzéseket és a matyó népviseletet mutatja be a tudósítás apró részletességgel.

A sok hortobágyi és matyóföldi képsor mellett láthatunk néhány snittet Kassáról is, ami azt feltételezi, hogy a képek talán még korábban, a trianoni határok meghúzása előtti másodpercekben készülhettek. Ugyancsak erre utalnak azok a kis falvakat bemutató képsorok is, melyek ily módon készülhettek akár Erdélyben vagy Kárpátalján. (https://nfi.hu/filmarchivum/hirek-1/sosem-latott-filmek-a-huszas-evek-magyarorszagarol.html)

(Visited 32 times, 2 visits today)