Törzs Jenő eljátszotta Faustot, Hamletet, Peer Gyntöt is

135 éve született Törzs Jenő színész, író, filmrendező. 26 filmben és mintegy 250 színpadi szerepben tűnt fel.

Hiába volt a harmincas évek ünnepelt színésze, a legendás Meseautó Szűcs Jánosa, zsidó származása miatt a II. világháború alatt száműzték a színpadról és a filmvászonról. A négy évig tartó üldöztetés, bujkálás olyannyira kikezdte az egészségét, hogy csupán 58 éves korában halt meg.

1887-ben született Budapesten. Kiskorától színésznek készült és az akadémia elvégzése után 19 évesen már komoly, drámai szerepeket osztottak rá. A jó nevű Magyar Színház szerződtette, Törzs pedig lubickolt a szerepekben. Mindössze 23 éves volt, amikor elvette feleségül a színésznő Forrai Rózsit. Az 1910 nyarán megtartott esküvő sokakat meglepett, Forrai ugyanis 13 évvel volt idősebb Törzs Jenőnél. A kétkedők aztán elhallgattak, a pár ugyanis mindvégig kitartott egymás mellett. Rövid időn belül három gyermekük született, Miklós (később neves rendező lett), László (egy ideig újságíróként dolgozott), majd Éva (ő festőművészként alkotott maradandót).

Törzs Jenő a családjának és a színháznak élt, ahol elhalmozták a főszerepekkel. A filmipar is felfedezte magának, azon kevesek közé tartozott, aki a némafilmek után a hangosfilm korszakában is kapós maradt. 1931-ben aztán hosszan tartó betegség után, mindössze 57 évesen meghalt az imádott felesége. Törzs magára maradt a három gyermekével. Hiába szerepelt a moziplakátokon a neve, a bulvárlapok szinte semmit nem tudtak meg róla. A magánéletét óvta, csupán egyetlen hobbija volt, a Westend kávéházba járt le römizni.

Nem volt kérdés, hogy az 1934-ben bemutatott Meseautónak is ő lesz a főszereplője, Szűcs János, bankigazgató. Jellemző Törzs elhivatottságára, hogy egy frontális közlekedési baleset után sem mondta le az esti színházi fellépését. A Stefániánál rohant bele a kocsijába egy meggondolatlan autós. Törzs autója felborult, a mindig elegáns színész kikecmergett belőle, majd megkért valakit, hogy vigye el a színházba, mondván, az előadás nem tréfadolog.

Aztán a II. világháború alatt minden tönkrement. Az elismert színész a zsidó származása miatt 1941-től nem játszhatott tovább. Már a Westend kávéházba sem járt. Habár korábban rendszeresen írtak róla a lapok, egyszeriben megszűnt létezni. Ő viszont emelt fővel viselte a gyötrelmeket. Legbelül persze szenvedett. Nem volt egy bosszúálló, haragos fajta. Amikor még 1941-ben a lakását kirabolta a házvezetőnője (még a pincében található tűzifát is eladta), Törzs azt mondta a detektíveknek, hogy nem kér büntetést a lányra (azért két hónapra így is elzárták a Mária névre hallgató enyves kezű cselédet).

A II. világháború alatt súlyos, kétoldali tüdőgyulladást kapott, ami csak tetézte a bajt, hiszen ekkor már évtizedek óta szívbillentyű-problémákkal küzdött. A háborút végül túlélte és a Nemzeti Színház azonnal állást kínált a meggyötört színésznek. Egy Csehov-darabban tért vissza, ám a szíve továbbra is rakoncátlankodott. 1946. február 2-án aludt el örökre. Mikor meghalt, az egyik újság leltárt készített, hogy milyen tárgyak maradtak utána a lakásában. Könyvek, egy Voltaire-maszk, négy öltöny, három pár cipő és egy bronzszobor, amely mosolyogva, szivarral a szájában ábrázolta.

Csortos Gyula – aki Törzs Jenő jó barátja volt és hozzá hasonlóan korán, 62 évesen halt meg 1945-ben – a háború alatt egyszer azt mondta egy rajongónak, aki a színházi játékát dicsérte: „Szégyellje magát, hogy olyan színházba jár, ahol nem engedik játszani Törzs Jenőt.” És mennyire igaza volt… (Szöveg forrása: Újságmúzeum)