Charles Fourier Falansztere

250 éve született Charles Fourier francia utópista szocialista gondolkodó Besanconban; apja tehetős kereskedő volt.

Apja halálát követően anyja kifejezett kívánságára Fourier maga is a kereskedő szakmát választotta hivatásául, ám lyoni és roueni tanulmányait hirtelen félbeszakítva úgy döntött, hogy beutazza Nyugat-Európát.

Utazásából visszatérve Lyonban telepedett le, itt érte el a francia forradalom szele.

A forradalom évei alatt szinte teljes vagyonát elkobozták, így hol vándorkereskedőként, hol segédként dolgozott a megélhetésért. Fourier élete végéig a tőle oly távol álló pénzvilágban volt kénytelen dolgozni, soha nem engedhette meg magénak, hogy tudósként, a társadalmi problémákat boncolgatva töltse mindennapjait. 

A forradalmi éveket követően, Napóleon hatalomra jutása idején kezdte megjelentetni a társadalmi berendezkedést elemző írásait, amelyeknek központi eleme volt az „univerzális harmónia” ideája. A cikksorozatot követően 1808-ban jelent meg fő műve, A négy mozgás és az általános rendeltetések elmélete.

Filozófiai munkái nagy hatást gyakoroltak az utókorra, utópista gondolatai több későbbi politikai gondolkodó műveiben is visszaköszöntek.

A francia filozófus szerint a társadalom a Newton által vázolt mechanikai törvények szerint működik, de az emberi élet valódi célja az univerzális boldogsághoz való eljutás, vagyis a tökéletes harmónia.

Fourier az emberiség történetét öt szakaszra bontotta.

Ezek közül az első az őskommunista ösztönkorszak volt, amelyet a vadság korszaka követett. A harmadik korszak a patriarchátus és a kereskedelem fejlődésének időszaka volt, majd a barbárság következett. Az ötödik korszakot Fourier a civilizáció szakaszában jelölte meg.

Az utópista gondolkodó legrészletesebben az ötödik korszakkal foglalkozott, társadalomkritikája itt vált a legélesebbé. Szerinte a civilizált világ időszaka degenerációt hoz, e világ bukása után egy magasabb rendű állapotnak, az általános harmónia korszakának kell elkövetkeznie.

Elmélete alapján az ideális társadalomban is megmaradnának a társadalmi osztályok, a magántulajdon, de még az adófizetés kötelezettsége is. Fourier kidolgozott egy racionalizáltan működő munkarendszert és egy ideális településszerkezetet is, ezek együttese hívta életre a falansztert*. A társadalom hatékonyságáról szólva a legfontosabbnak a törődést és az együttműködést jelölte meg, úgy gondolta, hogy az a társadalom lehet sikeres, amely képes az együttműködésre. Fourier a falansztert ennek megfelelően négyemeletes épületként képzelte el, amelyben a gazdagok kapták volna a legfelső, a legszegényebbek pedig a legalsó szintet.

Elképzelése szerint a falansztert ideális esetben 1620 ember lakná, az egyre szaporodó falanszterek közötti laza szövetségéről pedig a Falanszterek Világkongresszusa lenne hivatott gondoskodni.

Elméletében a munkáról is szól: szerinte a jólét alapja a munka, az emberek pedig érdeklődésüknek megfelelő munkát vállalnak. Vannak viszont olyan munkák is, amelyeket nem szívesen végeznek, ezért Fourier nagyobb bérrel ösztönözte volna azokat, akik hajlandóak e nem népszerű feladatok ellátására is.

A teljes harmónia felé vezető elméletében a gazdasági, politikai, kulturális harmónia mellett Fourier a szexuális szabadság és harmónia fontosságáról is értekezik. Az utópista szocializmus első hírnökéről kevésbé ismert, hogy ő tekinthető a feminizmus első képviselőjének.

Fourier több ízben is hangsúlyozta, hogy a nők jogainak kiterjesztése a szociális fejlődés alapköve lenne.

Szociális utópiáját teljes részletességgel az 1829-ben megjelent Az új ipari és közösségi világ című művében fektette le.

Fourier igen komoly hatással volt az utókorra. Gondolatai Karl Marx mellett több politikai gondolkodó – többek közt Herbert Marcuse – elméletére is hatással voltak. Charles Fourier, aki élete végéig Párizs, Lyon és Besancon között ingázott, 1837. október 10-én halt meg párizsi otthonában.

 ______________
* Falanszter: Közös termelésen és fogyasztáson alapuló zárt közösség. Az autópista szocializmus Charles Fourier által elképzelt termelési rendje, ahol a legracionálisabban szervezett egységekben, szigorú munkamegosztás szerint dolgozik mindenki a szükségleteknek megfelelő irányítással. A falanszter a köztudatban a legtökéletesebben elgépiesedett, az egyén tehetségét és érdekeit figyelembe nem vevő szervezetként ment át. Így írja le Madách Imre is Az ember tragédiájában.

_________________

Különös, rendkívüli könyvvel ismerkedik meg az olvasó – az egyik legjelentősebb utópista főművével. Fourier neve két helyről cseng ismerősen: Madách a Tragédia sivár falanszterjelenetében az ő nyomán idézte meg a jövőt, Lenin pedig a marxizmus tiszteletre méltó forrásai között sorolta fel. Alighanem az eredeti mű is taszítani és vonzani fog: lesz, akit elijeszt a dilettáns szent meggyőződése, rögeszmékben, elképesztő számításokban való vakhite, és lesz, akit megragad a részletek mögött az emberi nem gazdag, szabad, igazságos kibontakoztatásának gondolatkísérlete.

Fourier számára az emberiség célja a boldogság, s az nem más, mint az összes szenvedélyek kielégítése. A természet szerinte nem szorul helyesbítésre, a kertész ollójára, a természetet meg kell valósítani. E gondolat s részletes kidolgozása okából van helye Fourier művének az etikai gondolkodók tárában.

(Visited 12 times, 1 visits today)