Jókainé Laborfalvi Róza keserédes élete

Laborfalvi Róza

205 esztendeje látta meg a napvilágot Laborfalvi Róza, a XIX. század magyar színjátszásának meghatározó alakja, a realista színjátszás úttörője volt. Pályája töretlen ívben emelkedett a szegényes miskolci szülőháztól a legmagasabb uralkodói elismerésig.

A neves színésznő elszegényedett székely nemesi családba született laborfalvi Benke Judit néven 1817. április 8-án. Édesapja, Benke József még fiatalkorában, ügyvédi tanulmányait hátrahagyva választotta a vándorszínészi pályát. Lánya a budai Várszínháznál lépett apja nyomdokaiba, ahol a kor ünnepelt színésznője, Kántorné Engelhardt Anna is játszott.

A híres primadonna „színiiskolát” is fenntartott a társulat ifjú színésznői számára, ami a korabeli beszámolók szerint abból állt, hogy két-három lánynak megengedte, hogy nála lakjon és végezze a háztartási munkákat, azok cserébe pedig elkísérhették őt a színházba, és a színfalak mögül nézhették, miként játszik ő a közönségnek. Szőllősi Lajos és Szigligeti Ede példáját követve Benke Judit nemesi előnevével iratkozott fel a színlapra, és 1833. október 27-én Laborfalvi Rozáliaként lépett először a világot jelentő deszkákra.

A Honművész folyóirat így emlékezett meg róla: „Szép alakja, tiszta organuma, és helyes szólejtése szép reményt nyujta jövendője felől.” Laborfalvi 1834-ben Győrött és Kassán játszott Komlóssy Ferenc színtársulatával, majd 1835-ben visszatért a Várszínházba, 1837-ben pedig az alakuló Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) társulatához csatlakozott. Az augusztus 22-i megnyitón Eduard von Schenk Belizár című drámájában Antónia szerepét alakította kitörő sikerrel. Repertoárját a továbbiakban tragikus női szerepek alkották: játszotta Thisbét Victor Hugo Angelójában, a címszerepeket Szigligeti Rózsájában és Czakó Leonájában, Gertrudot a Hamletben, Kleopátrát, Stuart Máriát, valamint Bornemissza Annát is.

Bővebben ITT.

Fent:

Laborfalvi Róza a legnagyobb magyar író gondos, szerető felesége volt, színésznőként pedig királynői termet: mindenki kiemeli gyönyörű, nyúlánk alakját, csodálatos szemeit és zengő hangját – mondta Praznovszky Mihály irodalomtörténész, aki az Országos Könyvtári Napok keretében tartott előadást 2017. október 4-én, a Lipták Gábor Városi Könyvtárban.

Forrás: Füred TV

Kapcsolódó:

TÖRVÉNYTELEN GYEREK, BOTRÁNYOS HÁZASSÁG, CSODÁLATOS PÁLYAFUTÁS – ILYEN VOLT LABORFALVI RÓZA KACSKARINGÓSAN IZGALMAS ÉLETE

(Visited 15 times, 1 visits today)