Marton Endre, a Nemzeti Színház háború utáni nagy korszakának legsikeresebb rendezője

Marton Endre

105 éve született Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, főiskolai tanár, színigazgató.

Marton Endre (Budapest, 1917. március 17. – Budapest, 1979. október 12.) kétszeres Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar rendező, főiskolai tanár, színigazgató.

1941-ben az Országos Színészegyesület színiiskolájában szerzett színészi oklevelet, majd a Pünkösti Andor vezette Madách Színházban dolgozott segédrendezőként. 1945-ben a Vígszínházhoz szerződött rendezőként, 1948-ban a színház főrendezője lett. Nevéhez olyan rendezések fűződnek, mint Csehov: Három nővér, Molnár Ferenc: A hattyú és a Liliom című darabja. 1949-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. Hét éven keresztül rendező, 1956–1971 között pedig főrendező volt. Itt rendezte 1972-ben Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak című elfeledett drámáját, 1986-ban pedig Madách Imre: Mózes című drámáját. Kortárs magyar írók műveit állította színpadra, s rendezett több nyugat-európai kortárs- és klasszikus drámát is. 1971-ben a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, 1978-ig töltötte be ezt a tisztséget. 1950-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői, 1974-től pedig a színész szakán. Tagja volt a Magyar Színházművészeti Szövetség Titkárságának és a Színházi Intézet Végrehajtó Bizottságának. Rendezett játékfilmeket, tévéfilmeket és rádiójátékokat is.

Korszakalkotó érdeme volt a magyar klasszikusok új szemléletű színpadra vitele. Ő harcolta ki, hogy az 1956 utáni időszakban a nyugati drámairodalom remekeit bemutathassa a Nemzeti Színház. Rendezései óriási előadásszámmal mentek, a Mózes 486 előadást ért meg, de az átlagos a 200-250-es széria volt. Ezek között is kiemelkedett; a Tojás (Kálmán György sikerszériája), Az ügynök halála, Marat halála, Czillei és a Hunyadiak, VII. Hadrian, VII. Gergely, Az a szép fényes nap. Marton Endre hozta a Nemzeti színpadára Sütő András Káin és Ábel című drámáját is.

Fent: 

Katonazene

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején játszódó Katonazene fordulatos története lenyűgöző képekben elevenedik meg előttünk. A látványos tömegjeleneteket szűk térbe zárt párbeszédek, a díszes egyenruhák és ünnepek tarkaságát a szürkébb tónusok ellenpontozzák. A színek és fények erőteljes hangulati hatása mellett a szereplők belső vívódásait a szokatlan beállítások is hangsúlyozzák.

Kállai Ferenc, Bara Margit és Szirtes Ádám főszereplésével.

Kapcsolódó:

100 ÉVE SZÜLETETT MARTON ENDRE, KORSZAKÁNAK LEGSIKERESEBB RENDEZŐJE

Fejezetek Leninről – részletek Marton Endre rendezéséből

(Visited 18 times, 2 visits today)