Kabdebó Lórántra emlékezünk

Kabdebó Lóránt dedikált Nemes Nagy-kötettel. Rácsodálkozás a létezésre (Fotó: Kurucz Árpád)

2022. január 24-én elhunyt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

A fenti beszélgetést abból az alkalomból készítette Kerényi László, hogy Kabdebó Lóránt 2002-ben Miskolc Város Díszpolgára lett.

Kabdebó Lóránt Budapesten született 1936. augusztus 9-én. 1958-ban magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, 1958 és 1970 között – 12(!) éven át – mindkét szaktárgyát tanította a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban.

Kezdeményezésére helyeztek el emléktáblát a Miskolcon született Dayka Gábor költőnek (1769–1796), a Földes Ferenc Gimnázium főbejárata mellé, ahol Dayka az iskola helyén állt minorita algimnáziumban tanult. 1962-ben megszerezte az egyetemi doktori, majd 1969-ben a „szépirodalmi kandidátusa” rangot. 1962 és 1984 között a Miskolcon megjelenő Napjaink c. észak-magyarországi irodalmi folyóirat versrovat vezetője és főszerkesztő helyettese volt.

Egyetemi tanulmányait követve az 1950-es évek végétől lett Miskolc legjelesebb költője, Szabó Lőrinc (1900-1957) életpályájának és műveinek kutató elemzője. Még „miskolci”-ként 1970-től a fővárosi Petőfi Irodalom Múzeum osztályvezető főmunkatársa 1989-ig, 1991-től tudományos tanácsadója. Ez idő alatt írta meg három kötetes Szabó Lőrinc monográfiáját (1970, 1974, 1980), és szerezte meg akadémiai doktori címét (1970).

1989-től 1993-ig a megújuló pécsi Janus Pannonius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalmi tanszékének vezetője, 1990-től egyetemi tanára volt. Irodalomelemző írásainak jelentős része foglalkozott a „Nyugat” c. szépirodalmi folyóirat szerzőinek, valamint Szabó Magda (1917-2007) munkásságával, majd a kortárs szépirodalmi szerzők műveivel.

1993-ban visszatért Miskolcra, ahol a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi karának egyik alapítójaként az Irodalom Tanszék vezetője, majd a kar dékánja is volt (1997-2006). 2006 óta a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának „professor emeritus”-a.

Legfontosabb munkái:

    • Dayka Gábor pályája 1968, Borsod
    • Miskolci Füzetek, Miskolc
    • Szabó Lőrinc monográfia, I. köt. 1970., II. köt. 1974., III. köt. 1980; Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest
    • Vita a Nyugatról– PIM – NPI Irodalmi Múzeum sorozat, Budapest, 1972
    • Versek között; tanulmányok, kritikák. Magvető Kiadó, Budapest, 1980

Kitüntetései: Miskolc város Irodalmi Díja 1969, A Mikes Kelemen Kör Díja 1983, Miskolc Városért Emlékplakett 1986, Szabó Lőrinc-díj 1989, Herman Ottó-díj 1998, A Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti fokozata 1998, Signum Aureum Universitatis (Miskolci Egyetem) 1999, Bölcsészettudományi Karért (Miskolci Egyetem) 2001, Toldy Ferenc-díj 2007, József Attila-díj 2012, Magyar Érdemrend középkeresztje 2021.

Kapcsolódó:

Tóth Ida: Az Újhold királynője • KABDEBÓ LÓRÁNT NEMES NAGY ÁGNES TÁVOLSÁGTARTÁSÁRÓL ÉS SZENVEDÉLYÉRŐL