Marlene Dietrichet nem tudták behálózni

Marlene Dietrich

120 éve született Marlene Dietrich (az igazi…). A weimari Zeneművészeti Főiskolán hegedűművésznek tanult, majd Berlinben folytatta tanulmányait. Az első színpadi szerepet Max Reinhardttól kapta.

1930-ban bekövetkezett a hazai és nemzetközi siker Lola Lola szerepével A kék angyal című filmben, amely Heinrich Mann Ronda tanár úr regénye alapján készült. 1931-ben Oscar-díjra jelölték a Marokkó című filmbeli szerepéért.

Josef von Sternberg rendezővel együtt Amerikába utazott, és a Paramount Picturesszel kötött szerződést. Otthon a köztársaságot elsöpörte a Harmadik Birodalom. A győztes náciknak sok minden sikerül azokban a szörnyűséges években, de Marlene Dietrichet nem tudták behálózni. 1936-ban elutasította Joseph Goebbels felkérését, hogy Németországban forgasson.

A továbbiakban az Amerikai Egyesült Államokban játszott, olyan rendezők keze alatt, mint Alfred Hitchcock, Ernst Lubitsch, Orson Welles és Billy Wilder. 1939-ben felvette az amerikai állampolgárságot.

https://youtu.be/aLAxbQxyJSQ

Miután Jean Gabin csatlakozott a francia ellenálláshoz, Dietrich is tenni akart valamit a hitleri rezsim elleni harcban. Ezért énekesnőként az amerikai katonáknak tartott előadásokat, a lehető legközelebb a frontvonalhoz. A második világháború végén az első amerikai csapatokkal Németországba érkezett, és sikerült viszontlátnia édesanyját és nővérét.

Politikai kiállása a hitleri náci ideológia ellen nemzetközi téren sok elismerést szerzett: 1947-ben megkapta a civilek által elérhető legmagasabb amerikai kitüntetést (Medal of Freedom), 1950-ben pedig a Francia Becsületrend lovagja lett.

1953 után kizárólag énekesnőként lépett színpadra. Zenei kísérője 1955-től körülbelül 10 évig Burt Bacharach volt. 1961-ben forgatta az Ítélet Nürnbergben című filmet, majd 1978-ban az utolsót, a Dzsigolót.

Egy 1975-ös ausztráliai fellépés után combnyaktörést szenvedett. A legutolsó filmszerepét, 1979-ben, tolószékben játszotta. A forgatás után teljesen visszavonult és párizsi lakásában visszavonultan élt. Évekkel később beleegyezett, hogy szerepeljen Maximilian Schell Marlene című dokumentumfilmjében (1984), de kizárólag a hangjával.

1992-ben Párizsban halt meg, hivatalosan szív- és veseelégtelenségben. Marlene Dietrichet kívánságának megfelelően Berlinben temették el.

Marlene Dietrich életéről 2000-ben készült életrajzi film, Marlene címmel, Katja Flint és Herbert Knaup főszereplésével.

Dietrich 1978-ban kiadott életrajzi könyvét, Tiétek az életem címmel magyarul is kiadták. A lánya, Maria Riva a kilencvenes évek elején írott könyve, a Marlene Dietrich az Amerikai Egyesült Államokban a bestsellerlisták élére került.

Kapcsolódó:

Marlene Dietrich, az amerikaiak titkos fegyvere

Marlene Dietrich férfiöltönyben