Henry Miller „egész élete és szövegvilága egy nagy kacsanátha”

130 éve született Henry Miller amerikai író, festő. Kortársai jellemzően botrányszerzőnek tekintették, amiért írásaiban szembeszállt kora szigorú, bigott erkölcsiségével. A XX. század eleji puritán társadalmak legalapvetőbb tabuit sem tartotta tiszteletben, alkotásai sokakat megbotránkoztattak.

Magánéletével is alátámasztotta regényeiben tükröződő mentalitását, ugyanis ötször nősült, és házasságon kívüli kapcsolatai is ismertek voltak.

Német eredetű család sarja, New Yorkban született. Rövid ideig a New York-i Főiskola hallgatója volt, de mert úgy vélte: a könyvízű tanulmányok helyett hasznosabb az élet teljességének megtapasztalása, hátat fordított mindennemű iskolai oktatásnak. Beutazta az amerikai Délnyugatot és Alaszkát, rövid ideig dolgozott apja szabóságában, 1920-tól néhány évig egy telefontársaság személyzeti vezetője volt, később még tiltott italmérést is vezetett.

Az 1910-es évektől jelentek meg esszéi, rövid írásai különböző lapokban, de komolyabban írni második felesége, June hatására kezdett. 1930-ban Párizsba költöztek, ahol Miller a bohém művészkörök egyik jellegzetes alakja lett. Anyagilag csaknem csődöt, művészi szempontból viszont termékeny és inspiratív közeget jelentett számára a fény városa. Értékes barátságokat kötött, többek között a magyar származású fotográfus Brassaival, Lawrence Durrell-lel, valamint a kor botrányhősnőjének számító Anais Nin írónővel. Nin – aki egyszerre volt az író és June szeretője – finanszírozta Miller két legismertebb regénye, a Ráktérítő és a Baktérítő kiadását. A Ráktérítő az író a gazdasági válság sújtotta Párizsban folytatott életét, a Baktérítő a korábbi New York-i éveket eleveníti fel könnyed, keresetlen, s meglehetősen szabadszájú stílusban. Nem véletlen, hogy Amerikában és Nagy-Britanniában pornográfnak minősítették a műveket, s a 60-as évek elejéig nem is jelenhettek meg.

A II. világháború idején Miller visszaköltözött Amerikába. 1941-ben végigutazta az országot, élményeiből született meg A légkondicionált lidércnyomás című esszékötete, amelyben erőteljesen bírálta az elgépiesedett, elkommercializálódott amerikai társadalmat. Az ötvenes évektől kezdve népes rajongótábort tudhatott magáénak, köztük a beatnemzedék képviselőit, akik saját előképüket fedezték fel a vagabund, az élet teljességét megélő, érzéseit, szexualitását nyíltan vállaló és a közönség elé táró író életművében. Fontos állomás volt pályáján a Rózsás keresztre feszítés című trilógiája, amelynek három kötetében (Szexus, Nexus, Plexus) íróvá válásának folyamatát követte végig.

Festőként is komoly nevet szerzett magának, könyveit is maga illusztrálta. Festményeiből 1966-ban Los Angelesben rendeztek kiállítást, s Festeni annyi, mint újra szeretni címmel könyvet is írt a művészetről. A szakmai elismerésekkel nem túlzottan elhalmozott írót 1976-ban a francia Becsületrenddel tüntették ki.

Ötször nősült, utoljára 1967-ben egy japán nőt vett feleségül, aki azonban megtagadta a szexet az ekkor már idősödő íróval, s végül 1977-ben el is váltak.

Az 1980-ban elhunyt Millerről, az Anais Ninnel és June-nal folytatott édeshármasról Philip Kaufman forgatott filmet 1990-ben Henry és June címmel.

Henry és June
18 éven aluliak számára nem ajánlott amerikai filmdráma, 131 perc, 1990

1931 bohém Párizsában járunk. Henry Miller, a híres író és felesége, a titokzatos és kísértetiesen érzéki June éli a művészek excentrikus, öntörvényű napjait.
Amikor a fiatal Anais Nin egy szép tavaszi napon találkozik az extravagáns kettőssel, hamarosan a bűvkörükbe kerül.
A kezdő írónő, elindulva az önmegismerés hosszú útján, őszintén lejegyzi naplójába minden élményét és tapasztalatát.
Az új igazságok keresése mélyen erotikus, szenvedélyes és felszabadító utazást eredményez énjük legmélyére, olykor tantaloszi kínokon keresztül, veszélybe sodorva hármójuk és a körülöttük bolygóként keringő emberek kapcsolatát…

Philip Kaufman mélyen ihletett alkotása ragyogóan idézi fel a háború előtti évek egoista hangulatát s a XX. század három kiemelkedő egyéniségét, akiknek életét a szexuális emancipáció és az ezzel kapcsolatos élmények irodalommá formálása tölti ki.
A film gyönyörű képsorai felejthetetlen kalandra hívnak a korlátok nélküli emberi kapcsolatok és szenvedélyek még fel nem térképezett terepén.

(A teljes film magyarul ezen a linken elérhető!)

Kapcsolódó:

Veres István: Egy genitális író

 

(Visited 20 times, 2 visits today)
%d bloggers like this: