Szeli István, a reneszánsz ember

100 éve született Szeli István akadémikus, irodalomtörténész, sok-sok nemzedék számára a nagybetűs Tanár Úr, a közkedvelt Szeli bácsi.

Szeli István Zentán született 1921-ben, a budapesti egyetemen végezte tanulmányait, majd szülővárosában volt középiskolai tanár. Az újvidéki egyetem 1959-ben létesített magyar irodalmi és nyelvi tanszékének tanára lett, 1969-ben az ő vezetésével alakult meg az újvidéki Hungarológiai Intézet, s az ő szerkesztésében jelenik meg a Hungarológiai Közlemények című folyóirat. Tagja lett az 1979-ben szervezett Vajdasági Tudományos Akadémiának is. Mint tudományszervező fejt ki igen fontos tevékenységet; nagy szerepet játszott abban, hogy a hetvenes évek során fejlődésnek indultak a jugoszláviai magyar irodalommal, folklórral és művelődéstörténettel foglalkozó kutatások.

Irodalomtörténészi munkája során elsősorban a vajdasági magyar irodalom hagyományaival és történetével, illetve a magyar-délszláv kulturális kapcsolatokkal foglalkozott.

Számos díjjal, kitüntetéssel méltányolták munkásságát, köztük van: Híd Irodalmi Díj (1981), Szenteleky Kornél-díj (1981), Szarvas Gábor-díj (1986), Írószövetség: Életmű Díj, (1987), A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1989), Bethlen Gábor Díj (1989), Vuk Karadžić-díj (1989), Zenta Pro Urbe Díja (1997). Péterfi Vilma-díj (2004).

A Vajdaságban idén az évfordulóhoz kötődően versfesztivállal emlékeztek megkerülhetetlen munkásságára. 1974 óta minden évben szervez közös irodalmi konferenciát a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztálya és az Újvidéki Egyetem. Az idei tanácskozás a Kisebbségek az irodalomban címet kapta, ennek keretében Szeli Istvánról is megemlékeztek.

Fontosabb művei:

      • Bevezetés az irodalomelméletbe (1955)
      • Majtényi Zentán (1962)
      • Hajnóczy és a délszlávok, tan. (1965)
      • Utak egymás felé (1969)
      • Nemzeti irodalom – nemzetiségi irodalom (1974)
      • Történő történelem (1981)
      • A magyar kultúra útjai Jugoszláviában (1983)
      • Nyelvhasználatunk etikája (1985)
      • Székács József és műve (1986)
      • Az erózió ellen (1986)
      • Így hozta a történelem (1988)
      • Hosszú útnak pora (1991)
      • A peremkultúra élettana (1993)
      • Egy tudományos világkép gyökerei (1996)
      • Nyelvünk, kultúránk, nyelvi kultúránk (1997)
      • Emlékezések könyve (2001)
      • Tájkép- és portrévázlatok Zenta honlapjára (2009).

Videók forrása: Vajdasági Rtv

Kiemelt kép: Az eredeti feltöltő Ванилица a(z) szerb Wikipédia projektből volt – Áthozva a sr.wikipedia projektből a Commonsba., CC BY 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=71660492

(Visited 12 times, 12 visits today)
%d bloggers like this: