Mészáros Márta, a legenda

0 Views

0 Likes

Mészáros Márta a magyar és az egyetemes filmtörténet egyedülálló alakja. A rendező – aki elnyerte a Kossuth- és a Prima díjat, valamint a berlini, a chicagói, a cannes-i és sok más nemzetközi fesztivál díjait – valóságos „történelmi legenda”.

Budapesten született 1931-ben, majd szobrász édesapja a fasizmus elől a Szovjetunióba, Kirgizisztánba menekítette családjával. Ott azonban Mészáros László a sztálini terror áldozata lett, majd édesanyja is meghalt, így a fiatal Mészáros Márta egy szovjet árvaházba került, ahonnan csak a II. világháború után térhetett vissza Magyarországra.

A moszkvai filmakadémián szerzett diplomát 1956-ban, majd dokumentumfilmeket rendezett. Játékfilmeket 1968 óta készít; öntudatos, lázadó női főhősöket bemutató alkotásai – Szép lányok, ne sírjatok!, Szabad lélegzet, Örökbefogadás, Kilenc hónap, Ők ketten – mind nemzetközi sikereket arattak.

Mészáros Márta az első női rendezőként nyerte el 1975-ben a Berlinale fődíját az Örökbefogadással, a Kilenc hónapot pedig a berlini és a cannes-i fesztiválokon is díjazták. Ezek az elismerések a nemzetközi koprodukciók előtt is megnyitották az utat. A Napló-tetralógia első filmje, a Napló gyermekeimnek 1984-ben megkapta Cannes-ban a zsűri nagydíját. Legutolsó játékfilmjei a Nagy Imre miniszterelnökről forgatott A temetetlen halott, illetve a 2017-es Aurora Borealis: Északi fény.

1992-től a Nagy Imre Társaság ügyvezetője.

Vámos Miklós beszélget a rendezővel:

https://youtu.be/zRTdWmMsr-U

Fenti videónkhoz: A 74. cannes-i fesztivál Cannes Classics című hivatalos programjába idén Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmje kapott meghívást (Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem, Fábri Zoltán Körhinta, Bacsó Péter A tanú és Sára Sándor Feldobott kő című alkotásai után). é

Mészáros Márta saját fiatalkorát dolgozta fel a világhírű Napló-sorozat első részében, melyet 1984-ben a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmaztak. A rendező, aki idén ünnepli kilencvenedik születésnapját, a világ legjelentősebb női filmalkotóinak egyike, Agnes Varda és Věra Chytilová pályatársa.

Egész életművét végigkísérték az árvaság, a női identitáskeresés, szeretetvágy, az elmagányosodás jellegzetes témái. Öntudatos nőalakjainak lázadása mentén olyan szociológiai hátteret rajzolt fel a hetvenes évek Magyarországáról a női lélek nézőpontjából, amelyet más senki.

Noha a forgatókönyvet még a hatvanas években megírta, csak a tizedik filmje után, 1980-ban kezdhette el a gyerekkori Naplók küzdelmes élettörténetének leforgatását. Apját, Mészáros László Kirgíziában élő szobrászművészt a háború kitörésekor bebörtönözték és kivégezték, anyja meghalt, ő egy szovjet nevelőintézetbe került, elárvultan tért vissza Magyarországra a háború után, ahol örökbe fogadták.

A rangos nemzetközi sikereket arató Napló-tetralógia első darabja a Napló gyermekeimnek, ahol a Mészáros Márta alteregójának, Julinak, a makacs kamaszlánynak (Czinkóczi Zsuzsa) lázadásán át látjuk a kiépülő sztálinista rendszer hazugságait. A tabutörő Napló megmutatta, hogyan importálta a keleti blokk a Szovjetunióból a kommunista diktatúrát. A rendező csak a film felének leforgatása után nyújtotta be a forgatókönyvet engedélyezésre, ami azt eredményezte, hogy 1981 januárjában betiltották a közben elkészült filmet. Több mint két év elteltével, elsősorban külföldi nyomásra, a szovjet filmrészletek magyarra cserélése és más kisebb változtatások után sikerült kiszabadítani a dobozból, hogy 1984-ben Cannes-ban megkezdhesse példátlan sikersorozatát. Már abban az évben több mint ötven országban mutatták be.

A Napló gyermekeimnek teljes körű restaurálása a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságok együttműködésében készült, Jancsó Nyika operatőr közreműködésével.

Néhány filmrészlet a Nemzeti Filmarchívum anyagából:

________________

A Nemzeti Filmintézet, a Nemzeti Filmarchívum és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa támogatásával indított filmtörténeti vetítéssorozat A magyar film napja alkalmából szervezett rendhagyó eseményének kép- és hanganyaga. Résztvevők: dr. Fülöp Otília, dr. Gelencsér Gábor, dr. Popa Diana, dr. Varga Balázs, dr. Virginás Andrea • Moderátor: Lakatos Miska

Forrás: Sapientia Média Tanszék