Ljasuk Dimitry díjnyertes dokumentumfilmje: A Tisza nevében

Ljasuk Dimitry A Tisza nevében című filmje nyerte a szakmai fődíjat a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon, melynek idei témája az „Érzékeny Bolygó” volt; mottója pedig változatlanul az alábbi:

Természet- és Környezetvédelem a Művészet és a Játék erejével.”

Idén több mint 2000 film nevezett 90 országból a fesztiválra. Ebből 4 külföldi és 3 magyar alkotást választott ki zsűri a Kék Bolygó Alapítvány szakmai fődíjára, s A Tisza nevében lett a győztes.

„Bízom és hiszek benne, hogy a Tiszát sikerül megtisztítani hamarosan és közösen a szemetünktől, amiben minden ország kiveszi a részét!”
Ljasuk Dimitry

__________

A film emberközeli történet a Tisza és Kárpátalja hulladékproblémájáról és arról, miként küzd a két főszereplő és az önkéntesek az emberi felelőtlenség ellen. 

Feliratok: magyar, ukrán, román, angol és szlovák, szerb, orosz, német
Folyóink szennyezettsége és a probléma megoldása egyre sürgetőbb feladata lett világunknak. A Tiszát érintő műanyagszennyezés pusztítja a folyó élővilágát és elcsúfítja partjait.
Viktor Bucsinszky és Franz Béla kárpátaljai környezetvédők, a hulladékprobléma enyhítése érdekében néhány éve nyitottak egy kisebb, ámde annál hatékonyabb hulladékkezelő udvart, ahol a szelektív hulladékot csoportosítják.
A filmben a rendező személyesen kíséri végig küzdelmes hétköznapjaikat. Kézen fogja a nézőt és elviszi magával Kárpátaljára, majd egészen a Duna-deltáig és a Fekete-tengerig. Bemutatja a főszereplők céljait, motivációját és azt is, hogy missziójuk során milyen nehézségekbe ütköznek.
A film további történetei során a kárpátaljai hulladékprobléma okaira is fény derül. A film egyik fő célja, hogy szemléltesse a pozitív szándékot és igyekezetet, amit magyar és ukrán aktivisták tesznek a probléma megoldásáért.
A film végigkíséri a hulladék útját a forrástól egészen a Fekete-tengerig, amely során a néző saját szemével láthatja, hogy ez a probléma nem csupán egy nemzetet, hanem a Kárpát-medence összes országát érinti. Mindannyian kivesszük a részünket a szennyezésben és mindenhol vannak törekvések a felszámolására is.
De ahhoz, hogy változás történjen, mindenkinek tennie és változtatnia kell — és minden egyes ember tehet a probléma felszámolásáért. De vannak helyzetek, amikor a hétköznapi emberek és a szervezetek tehetetlenek. Ilyen például a rahói szeméttelep problémája, közvetlenül a Tisza partján. Ezért fordul a rendező Ukrajna elnökéhez Volodimir Zelenszkijhez.
Maga a film egy üzenet az elnökhöz, a Tisza nevében. A film fő célja, hogy megértsük a problémát, és azt is, hogy milyen felelősséggel tartozunk a természet, a folyóink, tengereink iránt. Emellett megoldást próbál mutatni arra is, hogy mi emberek mit tehetünk azért, hogy a helyzet változzon. Mindezt egy aktuális és nagyon közeli helyszínen Kárpátalján. Az film nem hibáztat, nem felelősöket keres. Hanem biztat és remél. Történeteivel és megközelítésével emberközeli és életszerű.
A filmet rendezte, írta, fényképezte és vágta Ljasuk Dimitry
„A Tisza nevében című filmem egyik fontos célja az volt, hogy gondolkodásra és változtatásra késztessem a lakosságot, szervezeteket és a döntéshozó politikusokat. A filmet a 2021 márciusi bemutatása óta már közel másfél millióan látták (youtube, FB, országos TV és külföldi TV-k). Boldoggá tesz, hogy a film üzenete elért az emberekhez és tettek követték azt. Így hogy a filmem két díjat is nyert a fesztiválon, gondoltam megosztok veletek néhány fejleményt (nem azt, hogy hol és milyen sok sajtóorgánum írt róla, hanem eredményeket).
1. Több tucat lakossági és önkormányzati szemétgyűjtés történt a film apropóján Kárpátalján, amiről számos helyi média beszámolt.
2. Eközben az ukrán állami szervek a Borzsa és Latorca mellékfolyókon több mint 40 szeméttorlaszt számoltak fel, több tonna műanyag hulladékot begyűjtve. Kárpátalja kormányzója, Anatolij Poloszkov meghívott, hogy személyesen mutassa be az eredményeket és terveket. Szeptember végén találkozom vele.
3. Az Ukrán Környezetvédelmi Minisztérium levélben tájékoztatott a terveikről és nagyra becsülték a film edukációs hatását.
4. A film két főszereplőjének adománygyűjtést szerveztem, ami által közel 15 000 USD adomány gyűlt össze, hogy ebből eszközöket és gépeket vásárolhassanak.
5. Ukrán–magyar konferenciát rendeztek június 16-án »Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért« címmel, melyen ukrán és magyar politikusok, vízügyi és környezetvédelmi szakemberek és aktivisták vettek részt. A konferenciát Bocskor Andrea EU-s képviselő asszony kezdeményezte a film apropójából és több mint százan vettek részt rajta négy országból. A rendezvény végén zárónyilatkozat is készült.
6. A filmet kárpátaljai és magyarországi középiskolák és általános iskolák pedagógusai beépítették a tananyagba, közös vetítésekkel, számtalan visszajelzést kaptam tőlük és a gyermekektől.
7. Az ukrán hatóságok a kis szelektív udvarok támogatására külön forrásokat különítettek el, melyekre ukrán és magyar szervezetek, vállalkozók pályázhatnak Kárpátalján.
8. A németországi Coburg városa 220 nagyméretű kukát ajánlott fel a filmben szereplő két kárpátaljai önkéntesnek. A kukák szállítása megtörtént, épp az ukrán határon vámolás alatt állnak. Azóta Bajorország több településén üzemelő szelektív hulladékkezelő cég is további kukákat és gépeket ajánlott fel, várhatóan a kárpátaljai Beregszász járás több mint ezer kukához jut így.
9. A film bemutatása óta a kárpátaljai lakosság érezhetően több háztartási hulladékot juttat el a szelektív hulladékgyűjtő udvarokban, amit nem csak a filmben szereplő két udvar üzemeltetője, hanem további ungvári, munkácsi és huszti udvarok is megerősítettek.
10. A film ukrán nyelvű szinkronizált változata májusra készült el. Azóta azt sugározta Kárpátalja legnagyobb tévé csatornája a TV21 és várhatóan október elején adja le az egyik legnagyobb országos ukrán Kanal Ukraine TV csatorna.
11. A budapesti ukrán nagykövetség megerősítette számomra, hogy a film eljutott Ukrajna elnökéhez, Volodimir Zelenszkij úrhoz is.
12. Szeptember elején Magyarországon járt az egyik legnézettebb ukrán TV csatorna, a Kanal Ukraine, hogy nagyriportot (2×35 perc) készítsen a Tisza szennyezéséről. Eddig még Magyarországon ukrán országos TV nem forgatott ez ügyben. A riporter és szerkesztő elmondása szerint a filmem inspirálta őket abban, hogy Magyarországra jöjjenek forgatni. Fontos hazai szakemberek és politikusok mellett velem is interjút készítettek.”
(Visited 44 times, 6 visits today)
%d bloggers like this: