Bill papa és nótái

PÉNZ ÁLL A HÁZHOZ (1939) – Tóbiás mérgesen kergeti ki a szállodából a haszonleső álrokonokat (Bilicsi Tivadar / Bilicsi Tivadar hagyatékából)

120 éve született Bilicsi Tivadar. A család Morvaország Bilics nevű községéből települt át először Bécsbe, majd Budapestre. Bilicsi Tivadar a budapesti Víziváros szülötte. Édesapja az Iskola utca 38. szám alatt volt kereskedő, lakásuk is itt volt. Édesanyja énektanárnő, a Budai Iskolában tanított. 1919-ben Budapesten kereskedelmi érettségit tett, majd rövid ideig postatisztviselő volt.

Ezt követően kardalos a Budapesti Színházban és statiszta az Operában, emellett Rákosi Szidi színiiskolájába járt. 1920-1922 között Miskolcon kardalos, majd 1925-ben az Országos Színészegyesület iskolájában szerzett oklevelet. Ezután Szegeden, majd a budapesti Király Színházban, ezután ismét Szegeden játszott. 1928-tól a Belvárosi Színháznál, 1929-1931 között Miskolcon működött. 1931–32-ben a Fővárosi Operettszínház, 1932-től a Terézkörúti Színpad tagja volt. 1933-tól 1939-ig a Magyar, majd 1944-ig az Andrássy Színházban játszott. 1945 után a Belvárosi, a Művész, a Magyar, a Medgyaszay, a Modern Színházban szerepelt. 1949-től a Fővárosi Operett-, 1952-től a Vígszínházban lépett fel. 1954-ben A Magyar Néphadsereg Színháza (1962-től ismét Vígszínház néven) szerződtette, ahonnan 1968-ban vonult nyugdíjba. Turnézott Amerikában és Kanadában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Svédországban.

Bilicsi Tivadar születésének 100. jubileumán lányai és családja megalapították a Bilicsi-díjat, melyet azóta minden évben kiosztanak.

Népszerű színész volt, ezért gyakran szerepelt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. A negyvenes és ötvenes években számos hanglemeze is megjelent, melyeken kifejezetten komikus- vagy gyerekslágereket énekelt, melyek idővel teljesen összefonódtak személyével. Évike az állatkertben című slágerét az ötvenes években legkisebbik lánya ihlette. Gyerekeknek játszani színpadon is szeretett. A Csinn-Bumm Cirkusz sokak számára emlékezetesen műsorai kifejezetten az ő és színésztársai számára íródott: Bilicsi Tivadar Bruhaha Kelemenként szerepelt benne.

A nyolcvanas években személye összeforrt az akkori időkben divatos nosztalgiával, amelyet a vele egykorú generáció a Monarchia kora és a század első évtizedei iránt érzett. Ennek keretében műsoraiban gyakran klasszikus „békebeli” sanzonokat (Jöjjön ki Óbudára), svábos ländlereket és kifejezetten az ő számára íródott (pl. Nem wurlitzer a werkli) nosztalgikus szerzeményeket adott elő.

Ösztönszerűen a komikusszerepekhez vonzódott, a humor, a komikum volt az, ami mindig vonzóvá tette számára ezt a pályát és ami vonzóvá tette játékát a közönség számára.

Filmen már a némafilm korában feltűnt statisztaként (A tizennegyedik), de a hangosfilmkorszakban már komolyabb szerepeket kapott. Eleinte még epizodista, majd egyre több és nagyobb szerephez jutott. Bohózatok és vígjátékok egyik legkedveltebb figurája volt. Groteszk báj, humor és emberség áradt alakításaiból.

A negyvenes években már bonviváni szerepkörben is alkalmazták, filmfőszerepeket is kapott (Csákó és kalap, Behajtani tilos!, Heten, mint a gonoszok, Katyi, Megálmodtalak, Egy pofon, egy csók). A háború után sokkal kevesebb filmszerepe adódott (Aranyóra, Déryné, Semmelweis). A hatvanas-hetvenes évektől élte színészi karrierjének másodvirágzását, amit nagyban köszönhetett televíziós szerepeinek.

Vidám, derűs hangját őrzik a rádióstúdiókban rögzített hangszalagok.

1975-ben kiváló művész címet kapott. Főbb szerepei: Lőrinc barát (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Illje (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Zsupán (Strauss: A cigánybáró), Beppo (Heltai: A néma levente), Ed Mosher (O’Neill: Eljő a jeges).

Könyve: Hol vagytok, ti régi játszótársak?... Gondolat könyvkiadó, Budapest, 1982., Magyar Könyvklub, Budapest, 2001.

Film:

Lovagias ügy

Főszerepben Kabos Gyula. Haraszti Mici, Vaszary Piri, Bilicsi Tivadar, Kertész Dezső,  Perczel Zita, Gombaszögi Ella, Ráday Imre, Gózon Gyula…

(Visited 28 times, 8 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: