Huszárik Zoltán: Elégia (1965)

Huszárik Zoltán

A XX. század egyik legjelentősebb magyar filmművésze, Huszárik Zoltán rendező filmes pályafutása nehezen indult be. A gimnáziumi érettségi után három helyre is felvételizett: a szegedi orvostudományi egyetemre, a Képzőművészeti Főiskolára és a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára.Választása végül az utóbbira esett, ahol 1950-ben kezdte meg tanulmányait, de két évvel később eltávolították, mivel szüleit alaptalanul kuláknak bélyegezték meg.

Az elkövetkező évek során különféle fizikai munkákat is végzett a megélhetés érdekében. Hosszú évek után csak 1959-ben térhetett vissza a főiskolára, Játék című vizsgafilmjével pedig azonnal kitűnt.

A hatvanas évek során rövidfilmeket készített, melyek közül az egyik legmegrázóbb a 19 perces Elégia, amit 1965-ben forgatott.

Első játékfilmjét 1971-ben mutatták be: a Krúdy Gyula világát eredeti módon megidéző Szindbádot Latinovits Zoltánnal forgatta, a film pedig rögtön a magyar filmművészet megkerülhetetlen csúcsteljesítményévé vált.

Második és egyben utolsó egészestés filmjét Csontváry Kosztka Tivadarról forgatta, amit 1980-ban mutattak be. Huszárik Zoltán sajnos nem sokkal élte túl újabb remekművét, egy évvel később ugyanis váratlanul elhunyt.

Kiemelkedő munkássága elismeréseként kilenc évvel később posztumusz Kossuth-díjat kapott.

ELÉGIA

Elmennek, elhagynak a lovak. Ezeket az állatokat, amelyeket az ember időszámításunk előtt kétezer évvel magához szelídített, s ábrázolásaiban elsők között örökített meg a barlangfalakon, lassanként kiszorítja a civilizáció. Illő, hogy az ember, aki hosszú időn át társává tette őket, elbúcsúzzék tőlük. Ez a film lírai vallomás. A búcsú gondolatát fogalmazza meg az emlékek megidézésével.

Huszárik Zoltán lírai filmje felidézi a ló „filogenezisét”, s ezzel az antropomorfizációval követeli emberarcúbb megtartását. Az Elégia több hazai és nemzetközi fesztiválon páratlan sikert ért el.

Az Elégia az első 20 percben látható, a maradék időt a régi filmek digitalizációja, illetve egy Huszárik Zoltánról szóló beszélgetés tölti ki.

 

Vezető videó: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum

(Visited 35 times, 8 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: