Euripidész, aki a mitikus hősökben is az emberit kutatta

Euripidész Szalamisz szigetén született i. e. 480. szeptember 23-án, 2500 éve, a szalamiszi ütközet napján. Apját Mneszarkhosznak hívták, és állítólag szatócs volt, anyja neve Klito, zöldség- és gyógynövényárus. Más források szerint apjának jómódú embernek kellett lennie, különben nem engedhette volna meg magának, hogy fiának előkelő nevelést biztosítson. Az apjának egy jós azt jósolta, hogy fiát „játékokon szerzett koszorúkkal” látja, így az apja Euripidészt atlétikára taníttatta. Később festészetet is tanult.

I. e. 455-ben Euripidész részt vett egy drámai versenyen, ahol a harmadik helyezést érte el. Életének további részéről kevés adat maradt fenn, mivel kortársaitól és pályatársaitól eltérően nem vállalt közéleti szerepet, sem állami megbízást. Visszavonultan, az emberektől elzárkózva élt, többnyire írással és könyvgyűjtéssel foglalkozott. Ugyanakkor korának emelkedett gondolkodóival fenntartotta a kapcsolatot, sokat tanult olyan jelentős szofistáktól, mint Prótagorasz vagy Prodikosz. A szofisták tanítása tükröződik Euripidész azon műveiben amelyek a természettel, vagy a nomosszal (törvényekkel) foglalkoztak. Ezekben a művekben a szofistákra jellemző szónoki monológokat találunk. Más műveiben, főként a homéroszihésziodoszi valláskritikában és a lélekről alkotott elméleteiben, Anaxagorasz bölcseletének hatása érezhető.

90 darabjából csupán 18 maradt ránk.

Euripidész: Trójai nők (a teljes előadás a linken)

(Visited 23 times, 1 visits today)
%d bloggers like this: