A mennyei kovászos uborka

Vannak, akik a fokhagymára esküsznek ízesítőnek a kapor mellett, vannak, akik a tormára – de sokan borsot, csípős paprikát vagy hagymát is tesznek hozzá. Vannak, akik forralják hozzá a vizet, vannak, akik csak úgy simán ráeresztik… A lényeg a végeredmény: a friss, zamatos, roppanós, lédús kovászos uborka.

Hogy miért kéne rendszeresen fogyasztanunk?

A fermentált táplálékok a bennük található értékes tápanyagok (pre- és probiotikumok) révén elősegítik emésztőrendszerünk egészséges működését, igazi, élő tápanyagul szolgálnak a bélflóránknak és ez teljes szervezetünkre pozitív hatással van.

Az erjedést a tejsav baktériumok, vagyis a Lactobacillus, Lactococcus, Leuconostoc, Streptococcus, Pediococcus, Oenococcus és Carnobacterium törzsek intézik. A tejsavas fermentáció beindulását kenyérrel gyorsíthatjuk, egy szelet fehér kenyér vagy zsömle kiválóan alkalmas erre a célra, többek között magas szénhidráttartalma miatt is.

Cukorbetegek és gluténérzékenyek kenyér helyett néhány karika nyers krumplival is pótolhatják a kenyeret. Sőt. Akár el is lehet hagyni ezeket a segédanyagokat, mert a sós felöntőlével a zöldségek kenyér és krumpli nélkül is fermentálódnak, kovászolódnak.

Mivel a fermentált ételek enzimekben gazdagok, segítik az emésztést, jobb a felszívódásuk, s értékes tápanyagokban gazdagabbak, mint a nem fermentált ételek. A fermentált ételek fontos szerepet játszanak az acetilkolin termelődésében, ami erősíti a beleket és segíti a bélmozgást.

A mikrobiomot, tehát a bélflóra baktériumközösségét ma már sok orvos és tudós kutatja és meglepő megállapításokra jutnak. Úgy tűnik, hogy tényleg a belünkben van a második agyunk, ami arra utal, hogy a bél és az agy kommunikál egymással. Ezt a jótékony és nagyon intelligens bélflórát a fermentált ételekkel „etethetjük”, támogathatjuk.

 

Kiemelt kép forrása: Egészségkalauz