Űrhelyzet: nem kapcsolódik az ISS-hez a Starliner

Rosie, az új űrkomp utasa egyelőre még csak egy bábu, de ha az új amerikai Starliner magánűrhajó beválik, jövőre már igazi űrhajósokat is szállíthatnak vele a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

A Boeing Starliner űrhajójának tesztpéldánya december 20-án hagyta el a floridai Cape Canaveral 41-es indítóhelyét. A hordozórakéta egy Atlas-5 volt, Centaur végfokozattal felszerelve. A Boe-OFT (Boeing Orbital Flight Test) jelzésű repülés fontos – régen várt, sokat késett – mérföldkő a NASA kereskedelmi űrrepülési programjában. A cél, hogy ismét amerikai űrjárművekkel, amerikai rakétákkal és amerikai földről indulhassanak űrhajósok az ISS-re, ami 2011, vagyis az űrrepülőgépes program leállítása óta nem volt lehetséges. 

A startot követően a Starliner nem az előre tervezett pályára került, majd  a tervezettnél több hajtóanyagot használt el, így már biztos, hogy nem fog tudni csatlakozni az ISS-hez. Ugyanakkor az indítás és a repülés során számos dolgot sikerül tesztelni, amit tovább folytatnak. Az űrhajó anélkül fog landolni néhány napon belül a White Sands bázison, hogy eljutott volna az űrállomásig. Az anomália okát vizsgálják.

Az elmúlt években a NASA űrhajósait orosz Szojuz űrhajókkal vitték-hozták. Ennek ára újabban már alkalmanként (fejenként) 80 millió dollárnál is több volt. Az amerikai űrügynökség 2006 óta egyébként 70 űrhajós fel- és lejuttatásáért és persze a Szojuzra szóló kiképzésükért összesen 3,9 milliárd dollárt fizetett ki az orosz partnernek. Az új magánűrhajók fejlesztésére és megépítésére pályázók közül 2014-ben választották ki a Boeing és SpaceX vállalatokat, amelyek a munkára eredetileg összesen 6,8 milliárd dolláros támogatást kaptak az űrügynökségtől. A SpaceX a jól bevált Dragon teherűrhajójának emberek szállítására alkalmas új változatát készítette el (2,6 milliárdért), amely a cég Falcon-9 rakétájával juthat a világűrbe. A Crew Dragon (vagy Dragon-2) emberek nélküli tesztrepülésére egyébként már sor került, idén márciusban. A Starliner fejlesztése eredetileg 4,2 milliárd dolláros szerződés keretében folyik. Az árak azóta növekedtek… Az elmúlt években felhalmozódott késedelemért egyrészt finanszírozási, másrészt műszaki problémák okolhatók, például az ejtőernyőkkel és a mentőrendszerrel menet közben felmerült gondok.

Rosie, a tesztutas bábu egy legendás második világháborús nőalakról (Rosie the Riveter, avagy Szegecselő Rózsi) kapta a nevét:

A SpaceX a márciusi sikeres próbarepüléséből visszatért járművét áprilisban földi tesztek közben felrobbantotta. A következő lépésük egy repülés-megszakítási próba lesz, várhatóan heteken belül. Utána két űrhajós (Douglas Hurley és Robert Behnken) készen áll az űrjármű berepülésére. Ha minden jól megy, a Starliner ugyancsak 2020-ban vihet először embereket, egyszerre három főt (Chris Ferguson, Mike Fincke, Nicole Mann). Az most még nem világos, hogy a SpaceX vagy a Boeing űrhajója lesz-e végül az első, de az utóbbi számára hátráltatást jelenthet, hogy az Atlas-5 rakéták 2020 elejére lekötött programja elég zsúfolt. Mindenesetre az utolsó szerződött orosz Szojuz ülést áprilisban Chris Cassidy foglalja majd el – habár az amerikaiak tárgyalnak a Roszkoszmosszal két további hely vásárlásáról is, a biztonság kedvért, de döntés még nem született.

 
Kapcsolódó:
(Visited 34 times, 1 visits today)
%d bloggers like this: